Hát itt vagyok én is, ismerkedek a mai fejlődő világ újdonságával, a blogírással.... Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy elkezdek én is egy blogot írni, később biztos érdekes lesz visszanézni, hogy mik is történtek az elmúlt hónapokban.
Magamról annyit, hogy Bécsben élek, 30 éves vagyok és első babánkat várjuk. Hosszú és kalandos úton jutottunk el idáig, nem is tudom, hogy hol kezdjem.
A férjemet négy éve ismertem meg, egy folyami hajón dolgoztunk, minő romantika. :)
Ő osztrák, bécsi, én pedig Dunaújvárosban éltem akkoriban, ahol a családom is. Az érdekesség annyi a kapcsolatunkban, hogy nagyon hiszek a sorsban, ezért meg is lepődtem nagyon, mikor négy éve egy új kolléga érkezett a hajóra az ő személyében és mivel akkor is recepciósként dolgoztam, én vittem fel az adatát a számitógépre. Az útlevelét nézve meglepődve láttam, hogy ő is ugyanazon a napon született, mint én: 1978. április 8. Soha életemben nem találkoztam senkivel, akivel egy napon születtünk, hát még olyan valakivel, akivel még az év is stimmel. Mindenesetre nem volt szimpi és kezdett a sorsban lévő hitem megdőlni, mert azt gondoltam, hogy akivel egy napon születtünk, hasonlónak kell lennünk.
Mindenesetre napról napra kezdte magát feltalálni az új munkahelyén és mi is egyre többet beszélgettünk. Elég hamar kiderült, hogy nem talál közömbösnek, de én még mindig félve méregettem őt. Kitartóan udvarolt, nem adta fel egy könnyen. Mivel én akkor túl voltam egy elég nagy szakításon, így nem igazán vágytam kapcsolatra, de ő szépen lassan kivárta az időt és pár hónap után nálam is megérkezett a bizsergető érzés, amitől meg is ijedtem. :))) A lényeg a lényeg, hogy egy pár lettünk és azóta boldogan élünk. 2006. szeptember 4-én összeházasodtunk, Bécsben élünk.
Poénkodtam sokat rajta, hogy majd a babánk is áprilisban fog születni biztos, mert ha van sors, hát tuti úgy fogja alakitani a dolgokat, hogy hármas szülinap legyen. Majdnem egy évig semmi nem történt, már kezdtem félni, hogy valami nem okés. Július elején összeültem a dokimmal, hogy augusztusban még a nyaralásra szeretnék összpontosítani, de szeptemberben szeretném, ha teljesen kivizsgálna, petevezetékek stb... megbeszéltük, hogy szept. 29-én műtét. Én ebben a hitben elmentem nyaralni Törökországba. Szuper volt, viszont az utolsó napon már ott ciripelt a kisördög, hogy esetleg baba lehet e a dologban, mert késett a mensi, és fájtak a melleim, este pedig alig kivántam a kaját. Alig birtuk kivárni, hogy a repülő leszálljon Bécsben, siettünk haza, ahol gyorsan egy teszt követte a másikat, mig mind a három pozitivat mutatott. Na, akkor már idétlen vigyorral az arcunkon néztünk csak egymásra, hogy akkor mégis sikerült? Babánk lesz??? Atyavilág, tényleg igaz??? Szeptember elsején tudtam újra elmenni a dokimhoz, aki már látta az 1 cm-es babánkat és én is láthattam, ahogy ver a kicsi szive. Majdnem bőgtem, hogy sikerült.... és most jön a csattanó: a várható születésének időpontja: 2009. április 18. Tehát ha valami oknál fogva 10 nappal előbb érkezne, ami ugye nincs kizárva, még lehet hármas szülinap is nálunk. :)))) mi ez, ha nem a sors??????
Tehát boldogan várjuk őt, akit még egyenlőre Kicsi Bohne-nek, azaz Babszemkének hívunk, bár időközben már 10 cm körül mozoghat. Ma vagyok 14. hét és 4 napos terhes, azaz 14+4.
Mára ennyit, még ismerkedek ezzel a blogolásos dologgal és holnap folytatom a történetünket. :)
Jó éjszakát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése