2011. június 24., péntek

Újdonság :)

 


Ezt mindenképp le akarom jegyezni, hogy később majd ugyanígy nevessünk rajta egyet, mint mostanában, mert haláli Benny néha. :)


Mostanában már csak inkább a biztonság kedvéért visszük a babakocsit sétálni, én tolom üresen, Benny sétál mellettem és ha nagy ritkán nincs kedve mégsem gyalogolni, akkor ül bele, mivel én már nem cipelem a 16 kg-os popóját a tropa derekammal... Most már minden érdekli, magyaráz, néha már érthetően is pár szót, szóval viccesek a sétáink.


Ma délelőtt a bolt előtt még megígértem neki, hogy megnézzük a barikat, nyuszikat, bagoly párt a közeli botanikus kertben, így először oda indultunk. Csak viszonyításképp, babakocsival és az én tempómmal kb. 7-8 perc alatt ott vagyunk, ma legalább fél óra, ha nem több, volt az út Benny tempójával, ami így néz ki:


Sétálunk pár lépést, Benny megáll: "hoppálá" és néz lefelé a betonra. Én is nézem, hát három hangya mászkál... mutat és kiabál feléjük magas hangon és magyaráz. :)) Elmondom, hogy azok hangyák, menjünk tovább, hagyjuk őket dolgozni. :) Jó, indulunk tovább... pár lépés után Benny megáll: "hoppálá" és megint a betont figyeli. Na, most a hangyák mellett vérszívó bogár is jön-megy, ő megint kiabál magas hangon és tiszta izgatott, hogy mi az. :) elmagyarázom, hogy egy bogár, ő utánam mondja, és vizsgálgatja, szemléli őket. :) Én megint megpróbálom neki feldobni, hogy várnak a barik, nyuszik minket a botanikus kertben, akkor egy kicsit elindul újra. De nem jutunk messzire pár lépést, mire egy újabb "hoppálá" jön , akkor egy munkagépet lát, amin egy "bájszi"(bácsi) ül és neki áll jó hangosan mondogatni, hogy "bájszi" és "bob" (Bob mester :D ), és néha még az "alszi" (alszik) is hozzá jön, mert mikor a bácsik épp nincsenek ott már késő délután, én mindig mondtam neki, hogy már hazamentek a bácsik, letelt a munkaidejük és mennek aludni. Na, a munkagépet is kivégeztük, indulhatunk tovább. Még a fele távnál sem járunk, úgyhogy talán délig odaérünk. :)))))


Következő állomás: konténer szállító autó. Megint elnézegetjük egy darabig, megbeszéljük, hogy mire való, Benny mondogatja utánam a szavakat. Mehetünk tovább? Várnak a barik.. jó, elindulunk. :))) közben két busz is elmegy mellettünk, akiknek köszönni kell, hangos "helloooo" és integetés megy, ha barátságos buszsofőrrel találkozunk, az visszainteget, extraként még dudálni is szoktak, akkor Benny teljesen kész van. :)


Közel fél órányi sétával már látjuk a park kerítését, akkor Benny már kezd beindulni, hogy megnézhesse a nyuszikat, barikat. De persze beérve a parkba, első útja a zenélő szökőkúthoz vezet, ahol pacsálni szokott, és a barik és a nyuszik máris el vannak felejtve. :))))))

2 megjegyzés:

  1. Hát így kezdődik ez, de hogy ne legyen elég, folytatódni is így fog! Bár akkor már valamivel gyorsabban mentek majd, de mindig lesz látnivaló!
    Mi már régóta babakocsi nélkül járunk-kelünk, de még most is van, hogy meg kell állni egy bokornál, mert épp lehullott a meggy és hát meg kell nézni... a hangyákat is, meg a virágokat is. És a legújabb, hogy mostanában a járdaszegélyen egyensúlyozva kell menni.....
    De ez az ő felfedező korszakuk....

    VálaszTörlés