2011. január 7., péntek

Rázódunk, rázódunk...

 vissza a bécsi hétköznapokba...


Bár az elsö nap nem volt egyszerü, Benny mindenért hisztizett, megszokta, hogy otthon mindenki a kegyeit lesi, de itthon már vége volt a jóvilágnak, kettesben voltunk, mert P dolgozott.


Kedden még volt nagy örömködés apukájának, meg is mutogatta az új tudományait, amitöl természetesen P egyböl elolvadt, hiszen már régóta várta, hogy Benny végre a "papa"-t is kimondja. :)))


Kedden elég hulla volt estére, mert a hazaútból kemény 30 percet aludt, és két órát nyüszögött, még a hordozható dvd lejátszó sem kötötte le teljesen, bár szerintem nagyon jó, hogy megvettük, mert legalább valamennyi idöre azért el-elmerült kisvakond történeteiben és csak a köztes idökben nyafizott. Parndorfnál aludt be, onnan már igyekeztem jo lassan jönni, hogy valamennyit aludhasson. Azt hiszem, hogy ezentúl, ha reggel 9 körül kel, akkor nem szabad elindulnom 2 elött, mert nem fáradt annyira, hogy bealudjon egyböl.... vagy pedig felkeltem öt utazás napján korábban, hogy kb. délre kidöljön. Szóval ezt még tesztelgetni kell, úgy érzem.


Szerdán kicsit nehéz volt vele, mindenért nyafizott, ha valami nem úgy történt, ahogy ö szerette volna, állandóan a tévét akarta nézni, míg a vége az lett, hogy kihúztam a konnektorból az egész tv, dvd lejátszó kábeleit és nagy hiszti árán, de el tudtam vonni a figyelmét és játszottunk a szobájában. Enni is eléggé nehezen evett, persze a desszertért már reklamált volna, de mára már megszokta az itthoni rendszert, hogy csak akkor van desszert, ha megeszi az ebédjét... tegnap megette, ma nem, így csak tegnap volt kismackó. :)


Tegnap már dolgoztam délután, így a következö kényeztetö brigád látogatta meg, Oma és Opa. :)))) szerdán megtanulta mondani, hogy "oma", de nem úgy mondja, ahogy mi, hanem "mmmmma", nagyon cuki. :) Hümmögve mondja, de mondja. Allitolag nagyot sétáltak hármasban, három órát úton voltak a városban, jártak kávézóban is, Benny jött-ment, természetesen semmi probléma nem volt vele.... Omáék el voltak ájulva töle, hogy megint mennyit fejlödött, és majd megzabálták, mikor koccintani akart velük, mert ez is új tudomány, hogy a teásflaskájával koccintani akar velünk az asztalnál. :)))


Ma apukájával vannak kettesben, én dolgozok, állitolag ismét nagyot csavarogtak, semmi probléma. Tényleg csak engem tüntet ki a nyafijaival, hisztijeivel, pedig próbálom öket ignorálni, de ö nem adja fel. :)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése