2011. május 19., csütörtök

Haladás

 A gyerekekkel való viszonyban...


Most ott tartunk, hogy kitaláltam egy elterelő hadműveletet, mikor látom, hogy Benny épp kezd begubózni egy-egy gyerek láttán, mégpedig, hogy köszönjön nekik. :) Mostanában rászokott arra, hogy "hello"-t köszön és int egyet a kocsiknak, idősebb néniknek, bácsiknak, és most bevezettem azt, hogy a játszótéren, buszon stb, ahol gyereket lát, köszönjön rájuk. :) Így, még ha  a másik gyerek először furán is néz rá, hogy mit köszönget ez a kis törpe, mégis átlendül a riadtságán és utána aránylag el tud játszani más gyerekek mellett is.


Tegnap főpróba volt, megint Stellával és Gabi barátnőmmel találkoztunk a Donauparkban, ahol egy óriási játszótér is van, nem volt sírás Stella láttán, bár tény, együtt nem igen játszottak, inkább külön, de azért figyelték a másikat, hogy merre van. Benny néha szaladt ide-oda, megállt, körbenézett, mondta Stella nevét, meglátta és szaladt tovább,vagy esetleg odafutott hozzá megnézni, hogy mit csinál éppen. :)


Viszont ha egy-egy játéknál több kisebb gyerek volt, akkor inkább nem feltűnően, de keresett másik játékot magának. :))) kivédte a kellemetlen szituációkat, de ügyesen kitartott. Végül három órát voltunk a parkban és még maradt volna szerintem , de már este lett. :) a végén még koccintottak is Stellával a kis flaskájukkal, tehát a kinti program működik velük. (kop-kop-kop)


Ma pedig délután a blumengartenbe mentünk át, annyira imádom, hogy újra nyitva van és csütörtök-péntek-szombat-vasárnap oda tudunk menni Bennyvel, nem tudjuk megunni. :) Az elején ma is inkább az idősebbek felnőttekkel haverkodott, magyarázott nekik, integetett, de aztán már a játszótéren is elvolt, egyszer ült az ölembe, mikor egy kislány odajött és elvette az egyik homokozó figuráját, de a köszöntés ott is aránylag működött, de azt vettem észre, hogy főleg nagyobbakkal haverkodna, olyan 6 év körüliekkel. :))))


Persze nem hiszem, hogy most ezzel a trükkel megoldódtak a félelmei, de legalább egy halvány remény arra, hogy nem lehetetlen és sikerül majd így meggyőznöm, hogy nem kell félni a gyerekektől és mennyire szuper dolog együtt játszani velük. :)) Próbálkozok, próbálkozok....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése