2010. november 5., péntek

A kis kedvenc

 Már újra Bécsben vagyunk, kedden érkeztünk vissza, P nagy örömére, azóta újra szalad a lakás, Benny pakol mindent hol ide, hol oda. :))))


Még mindig picit taknyos, de már nem vészes annyira, mint a múlt héten, halkan meg merem kockáztatni, hogy már kifelé jövünk belőle, most talán már a két szemfoga miatt folyik az orra, mert ez már elég átlátszó cucc, ami jön belőle. Kiváncsian várom, hogy melyik nap töri át az ínyt valamelyik kifelé készülődő fogacskája.


Ma délelőtt ortopédián voltunk, a szokásos kontrollon, a dokinő szerint már nem áll annyira kifelé a lába, mint fél éve, úgyhogy továbbra is masszírozgassuk, cipőbetétet még mindig nem ad, mert nem érzi szükségesnek, elég a masszír. A csípőjével semmi gond nincs szerencsére, legközelebb újra fél év múlva kell mennünk.


Hazafelé bementünk a kedvenc élelmiszerboltunkba, a szomszédos Billába, ahol Benny barátnői már várták a kis kedvencüket, ki párizsival, ki pedig egy újabb játékkal kedveskedett neki. :)))


Mivel szinte minden nap oda járunk vásárolni, így Bennyt már az első perctől ismerik, sőt még a babaházának növekedését is végigkísérték és együtt drukkoltak nekünk az utolsó hetekben, napokban is. :))) Van egy magyar eladónő, ő a főnök a felvágottaknál, ott Benny minden nap megkapja a párizsi adaját, ma például repetázott is. :))) a kenyeresnél is már tudják, hogy egy "laugenstange"-t (nem tudom, mi a magyar neve, de bajor kifli tésztából van és kifli alakú) mindig veszek, abból az egyik felét Benny egyből megkapja és azt majszolgatja vásárlás közben. :))) Már simán reklamál, ha elfelejtem odaadni neki a zacskóból. :))))


Aztán van még egy magyar lány a felvágottaknál, de ő már csak szombatonként van, akkor pedig mindig rengetegen vannak és igyekszek úgy időzíteni, hogy ne kelljen beállni felvágottért a sorba, mert utálom  a tömeget, így a magyar csajszival már régen tudtunk pár szót váltani.


De nemrég kiderült, hogy van még egy magyar-szlovák lány is ott, Lívia, ő ilyen mindenes a billában, rendeléseket ír össze a tejtermékeknél, néha kasszázik, árut tölt fel. Ő is aranyos lány, neki is van egy kislánya, aki már oviba jár és mindig leállunk pár szót beszélni.


De a fő-fő kedvence Bennynek a kasszásnéni, Dagmar. :))) Sokáig azt hittük, hogy lengyel, de aztán egy cifra káromkodásánál, némi hajós emlékeinkből összerakva rájöttünk P-vel, hogy szlovák lehet és azóta már meg is tárgyaltuk, hogy igen, ő Szlovákiából került ide. Nagyszájú nő, de általában mindig vidám és jókedvű, bohóckodik sokat Bennynek, aki pedig már messziről jelez neki, hogy észrevegye. Mi általában abba a sorba állunk be, ahol Dagmar van, még ha a másik kasszánál kevesebb hely is van, mi akkor is kivárjuk. Puszit dobnak egymásnak, nevetnek, bohóckodnak, nagyon aranyosak. És mostanában Benny mindig kap valamit a barátnőjétől, már kaptunk micimacis telefont, felfújhatós Némót, matricát, ma például egy dínót, ami annyira tetszett Bennynek, hogy puszilgatta hazafele. :)))))))) Már kitaláltuk P-vel, hogy majd karácsony előtt Benny nevében mi is viszünk valami kis apróságot a barátnőinek, mert tényleg olyan jó látni, ahogy örülnek a kicsi fiúnknak és ahogy Benny is várja és szinte keresi a barátnőit, mikor vásárolni megyünk. :)))))

1 megjegyzés: