lemaradás

 Az elmúlt napokban sem unatkoztunk, csak időm nem igen volt a blogra, de most remélhetőleg a net ördöge sem babrál ki velem és szép, hosszú bejegyzést tudok írni. 

Ott tartottunk, hogy otthon voltunk pár napot anyáéknál, ami ismét nagyon jó volt, mint mindig. :)) Ben bébi kényeztetve volt 24 órán keresztül, élvezte is nagyon a kis gézengúz. Kezd rájönni a hisztizés rejtelmeire, néha kezeit csapkodva úgy le tudja görbíteni a száját, hogy csak lesünk... persze utána jön a sírás-rívás, aztán a nevetés, ha eléri a célját. :))))) úgyhogy otthon kényeztetve volt, ő volt a kiskedvenc. :)))) Sajnos én végig náthás voltam, de vett anya maszkot és abban játszottunk, így Benny nem kapta el, ügyes az immunrendszere, talán tényleg használ a napi cebion csepp, amivel a napot kezdjük reggelente. :))) Anya is elkapta sajna a náthát, így hétvégétől már ő is maszkban volt otthon,fő az óvatosság!! :)

Hétfőre az addig is sajgó derekam olyan szinten bedurrant, hogy alig tudtam ülni, menni, állni, minden mozdulat egy kínzás volt számomra és megkérdőjeleztem a bécsi visszautat is, hogy le birom e vezetni... Ildi barátnőm ajánlott Dunaújvárosban egy csontkovács pasit, aki szerencsére délután 4-kor még tudott fogadni, így elmentem és aránylag helyrerakott. Persze közben csillagokat láttam és a könnyeimmel küszködtem, de azzal vigasztaltam magam, hogy ezután már jobb lesz.... hát aznap este nem lett jobb, de másnapra tényleg jobban lettem. Na, futni még nem tudok, de már mozogni tudok valamennyire, ez haladás...

Úgyhogy kedden visszajöttünk Bécsbe, jött anya is velünk. Benny, mintha érezte volna, hogy most többen figyelünk rá, Győrtől végig nyafogott, hisztizett, semmi nem volt jó neki. Adtam enni neki, tisztába tettem, ivott, de semmi nem segített az úrfin. Persze tudtuk mi, hogy a maxi cosival van a baja, mert már szűk volt és nagyon bele volt préselve, de utolsó utja volt ebben, nem tudtunk sajnos mást csinálni. A bécsi reptértől már nagyon hisztizett szegényke, de onnan már kb. 15-20 perc alatt itthon voltunk, úgyhogy volt minden: ének, mondóka, bohóckodás,de végre hazaértünk. :))))

Most nagyon jó, hogy itt van anya, mert a derekammal még nehezen tudok hajolni, emelni stb... , úgyhogy kicsit tudom pihentetni. Szerdán anya jött usziba, tetszett neki nagyon, ahogy az unokája a vízben pancsolt. :)))

Ma délelőtt elmentünk P-vel egy körre a Donauzentrumban karácsonyi ajándékokat beszerezni, én egy sport cipőt szerettem volna, de nem tetszett egy sem..... ezért megleptem magam egy telefonnal, valami kellett a lelkemnek nekem is, ha már végre kimozdulhattunk. :))))

Benny ügyes volt ma, jól elvolt a nagyival, napközben is jókat aludt, így délután 5-kor lementünk egy puncsra a szomszédos növénykertbe. A bogyós gyümis naggggyon finom volt, bizsergett is a fejem tőle rendesen. :)))) szépek voltak a karácsonyi fények, szerencsére ide nem járnak tömegben a túristák, így nincs nagy tömeg és tolongás, szépen lehet sétálgatni.

Hát így telnek a napjaink, nem unatkozunk, ráadásul Ben bébi kedd óta mászik, illetve néha úgy beindul, mint akit ágyuból lőttek ki. :))) Pláne a tévé mögötti kábelhez tud pillanatokon belül "odakutyázni", mire észbe kapunk, már szereli a kábeleket. :)))) és kedd óta álldogál is, minden létező dolgon felhúzza magát állásba, de főleg rajtunk gyakorol egyenlőre. :))) ez az időszak is eljött és néha elmélázok, hogy már milyen nagyfiú, már mennyi mindent tud és azon agyalok, hogy mennyire gyorsan elment ez a közel 7,5 hónap. Most született, és most már ilyen nagyfiú. :)))

Pár kép az elmúlt napokból:

így védtem Bennyt a bacilusoktól:

szexi harisnyás nagyfiú:



az új autósülésben is el tud aludni, ha álmos: :))))



még csak az első szárnycsapások, de már egyre bátrabban álldogál :



és egy esti pancsis kép: