A cirkusz folytatódik...

Hosszú volt ez a délután (is)....

Hát én nem tudom, hogy mi történt most Bennyvel, de hihetetlen egy időszakba ért már megint. Ma is folytatódott a cirkusz, de már nem tudom, hogy ezt a nem alvásnak tudjam be, vagy tényleg valami időszakos "üzemzavar"....

Azzal kezdődött, hogy 2-re mentem érte az oviba, ahogy szoktuk, reggel a fiúk kettesben indultak megint, állítólag nem volt gond, minden kikészített cuccot elvittek vissza az oviba, amiket tegnap kimostam még gyorsan. :)

Szóval mentem kettőre, már várt, éppen azt magyarázta ott valakinek, hogy az előttem érkező anyuka "nem a Benny anyukája". :))))))))) De aztán meglátott és sietett is ki hozzám. Egyből kérdezte, hogy hova megyünk, és mivel nagyon szép idő volt, így egy gyors bevásárlás után elő akartam szedni a bringáját és átmenni a blumengartenbe játszóterezni, állatokat nézegetni stb... Na, ez a tervem nem tetszett neki, de hát azt már megszoktam nála, hogy általában elsőre mindig leszavaz, aztán utána élvezi a délutánokat. :) Közben meghallotta, hogy Julian is jön majd át a blumengartenbe, na , akkor már még jobban nem akart jönni, megint előjött a gyerekfóbia, pedig Juliannal elvileg jól el van...

Mindegy, eljöttünk, bementünk a boltba, ott még a szokásos volt, de hazaérve mindenért nyöszögni kezdett. Semmit nem akar önállóan csinálni, mindenre egyből rávágja, hogy "kann das nicht anya" (nem tudom anya) , mint pl. pulcsit levenni, cipőt levenni stb... pedig le tudja, de próbálkozik... érdekes, hogy pár perc hiszti után, mikor én már rég bent vagyok a szobában valahogy mégis csak le tud vetkőzni....

Na, onnantól pedig már tényleg semmi nem volt jó neki... "Benny éhes"... oké, úgyis uzsonna idő van. "Mit ennél?".... "hm... hm..... keine Ahnung (fogalmam sincs)... hm.... ööööö... hm.....".... jó, mondom akkor lesz alma vagy épp vajas zsemle, mikor mi. Na, egyből hiszti, hogy neeeeeeeeeeeeeeem, ő nem azt akar enni. Kérdezem még nyugodtan, hogy de akkor mit szeretne enni.... a válasz megint, "hmmmmmmmm.... őőőőőőőő.......hm............" kinyitogatja a hűtőt, de semmit nem mond.... Na, ivott joghurtot, azzal elégedett volt. Utána jött ez , hogy ő még éhes, de nem , de éhes, de nem ..... fogtam az almás dobozt , összepakoltam a cuccainkat, behoztam a bringát és öltöztem.

Akkor azért volt hiszti, hogy nem akar bringázni (de közben egyből pattant rá a bicajra), aztán jött az, hogy nem kell a pulcsi, nem kell a sapka és így tovább.... a végén az ajtóban állt, krokodilkönnyekkel és apa után sírt. Jó fej..... :(

De azért elindultunk, persze a liftnél már semmi baja nem volt.... lent néha próbálkozott, hogy ne menjünk a Blumengartenbe, de azért a nyuszikat és a barikat meg akarta nézni... bejelentettem jövő hétre fodrászhoz, aztán átsétáltunk. Az úton nem volt baja, de beérve már minden számára nem megfelelő válasznál jött a "kiborulás". Ezt most pár napja észrevettem, hogy állandóan kérdez és ha neki nem tetsző választ adok, akkor egyből kiakad. Pl. ma kertészek dolgoztak egy autószerelő műhely előtt, kérdezte, hogy mit csinálnak a bácsik. Mondtam, hogy szerintem összegyűjtik a lehullott faleveleket, a szemetet stb... egyből hiszti, kiakadás, hogy neeeeeeeeeeeem, mit csinálnak a bácsik???? mindezt ugye én vezetés közben, tehát agyalhattam, hogy most mit válaszoljak... na, ez ment egy darabig, hogy tippelgettem, vajon mit csinálhatnak azok a bácsik. :)))) Mire a végén mondtam, hogy szerelik az autó kerekét, mert kaputt lett.... és bumm, jó válasz!!!! Megnyugodott és egy hangos "igggggggen" volt a válasza... komolyan, nem értem. :(

Na, hasonló szituációk voltak délután is.... aztán odaértünk a játszótérre, ahol az ovis csoportból volt már pár gyerek. (Jasmin, Lisa-Maria, Julian, és pár percre még az iker lányokat is láttuk, Katiet és Sophiet). Na, Benny leblokkolt a játszó szélén, se előre, se hátra, csak makacs arckifejezés és az "ö-ö" mindenre.... az anyukák köszöntgették, hivogatták, de ő menekült volna...

óvatosan azért odamerészkedett a játszótérre, de pechünkre épp csöpögni kezdett az eső, így mindenki nekiiramodott az egyik fedett helyre, hogy beálljunk alá... ezt megint csak gondoltam, hogy majd mi is beállunk, Benny inkább ázott  az esőn, de nem jött be a sok gyerek közé, túl közel lettek volna hozzá.... :((( végül keksz és társai csalták be, érdekes, hogy akkor le tudja győzni a fóbiáit, és odamerészkedik.

Miután kicsit elállt az eső, még sétálni akartunk a többiekkel, de ő végig már nyüszögött, hogy menjünk haza... aztán az eső is rásegített a döntésben, mert újra rákezdett, így mi elköszöntünk.

Hazafele egyszer azért volt kiakadva, hogy a vizes bringakerékre ráragadtak falevelek, szöszök, és én nem voltam hajlandó letakarítani, mondván, hogy mire hazaérünk, úgyis lejön róla. Persze ez rossz válasz volt, így kis nyüszögést kaptam cserébe.... :/

Itthon megint ment a nyafi mindenért, megint jött az "éhes vagyok, de nem tudom, mit akarok enni" műsor. Raktam fel vizet, hogy akkor virsli lesz, attól pedig szabályosan hisztérikus lett, hogy ne főzzek, nem kell virsli neki. Mondanom sem kell, hogy utána nem győzte enni a virslit, a paprikát.... :/

Utána azért ment a nyafi, mert valamelyik játék nem úgy akart "játszani", ahogy ő, aztán néha eszébe jutott, hogy tévét nézne, de tegnap óta bünti van, viszont még aránylag jól bírta, elfoglalta magát, + kirakóztunk, játszottunk.

Este nem akart összepakolni, egy csomó játéka kint volt a nappaliban, így többszöri kérés után fogtam egy szemetes zsákot és elkezdtem pakolni bele a játékokat. (jó tanács: ilyenkor mindig friss, tiszta szemetes zsákot kell fogni, persze ő még nem tudja, hogy úgysem dobjuk ki, de a hatás nem marad el! :D) Na, kb. egy perc alatt minden játék kisangyalként el lett pakolva. :)

Fürdésnél kisangyalként hagyta a fogmosást is, ami ritka, de szerintem hatásos volt tegnap a doktornéni hegyi beszéde, ugyanis már délután is mondta Benny, hogy neki most megint szép fehérek a fogai, mert apával is megmosták, ahogy a doktornéni mondta. :D :D :D

Este megbeszéltük, hogy ne legyen ilyen hisztis, mert anya szomorú és az nem jó. Tudom sajnos, hogy ez semmit nem ér, de hátha... :)

Csak most kicsit félek attól is, hogy esetleg azért alakult ki benne megint ez a "gyerekfóbia", mert kezdik szoktatni a kicsiket a nagyobb csoportokba, hogy ősszel ne legyen annyira nehéz nekik átállni. Új gyerekek, új környezet, amire Benny mindig nehezebben reagál. :((( Majd meginterjúvolom az ovónéniket is, hogy napközben hogyan telnek a napjai Bennynek, mennyire találja fel magát, mennyira játszik a gyerekekkel.