Már 6 hét eltelt Ben baba érkezése óta, rohannak a napok, mint anno a babavárás ideje alatt is.... Igaz, most kicsit másképp telnek a napjaim, mint akkor, most már nem igazán van időm órák hosszat a laptop, tévé előtt ülni, napjaimat Ben baba tölti ki. :)))
Ma megkaptam az első, személyemnek célzott mosolyt ettől a kis manótól, korán reggel, még alig láttam ki a fejemből, épp a mérlegen feküdt, reggelihez készülve, amikor egyszer csak rám mosolygott. :)))) De úgy igazán...... annyira édes volt, hogy egyből elfelejtettem, hogy fáradt vagyok, meg tudtam volna zabálni a kis vigyori arcát. :)))) azóta ma már párszor gyakorolgatja, de mire a fényképezővel lesben állnék, addigra nincs kedve mosolyogni....sebaj, ami késik, nem múlik, lesznek még mosolygós fotóink. :)))
Meg kell mondjam, hogy így 6 hét után teljesen más képem van egy baba neveléséről, ápolásáról, mint például pocakosan gondoltam, hogy mit hogy fogok csinálni...már tudom, hogy a belebújós bodyk nagyon cukik, de nem praktikusak, a nadrág-pulcsi kombinációk nem igazán kényelmesek a terpeszpelussal, amennyire el akartam kerülni a fejést, most reggel-este fejek, de így Benny anyatejet kap. Azt is gondoltam pocakosan, hogy nem kapkodom fel állandóan, ha sír, csak azt nem gondoltam, hogy egy hasfájós babánk lesz, akit csak úgy tudok megnyugtatni, ha átölelem, amit bevallom, nem is bánok, mert imádom, mikor rajtam szuszog ez a kis csomag.... :)))) szóval más az elmélet, mint a gyakorlat, de a legjobban az anyai érzés, megérzés a fontos, valóban jön ez magától, nem kell félni előre, mert bennünk van ez valahol és ilyenkor előbújik. :)))
most sétálunk egyet, Benny ma megismeri Stella pajtáskáját, bár ahogy nézem, kicsi fiúnk már álomország kapujában jár.... :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése