Már megint elkiabáltam, hogy minden rendben szopizás ügyben......sajnos napok óta semmi nincs rendben, Ben bébi már kora délutántól kezdve üvölt egyfolytában, elkezd szopizni, de hamar lecuppan róla és sír nagyon....mivel még itt a mérleg, így meg tudom nézni, hogy mennyit eszik és több napja már 90-100 grammokat eszik, néha 70-80....nem csoda, hogy sír, mert éhes. Két napja esténként odaadom neki az előző napokban lefejt tejet, így éjszaka jókat alszik....de már reggelente fejni sem tudok annyit, mint pár nappal korábban....
Próbálom sűrűbben cicire rakni, de mikor megérzi, hogy szinte nincs benne semmi, így szívni sem kezdi el, hanem egyből sír szegényke....
Utálom magam, mert már olyan gondolataim vannak, hogy utálom ezt az egész szoptatás mizériát, utálom az állandó megfelelni akarást, hogy legyen anya, feleség, háziasszony, barátnő és NŐ....nem megy sajnos.... pedig annyira akarom...utálom a bizonytalanságot, hogy most elég a tej vagy éhes e még, utálom, hogy már félek az estétől, mert újra ordítani fog. Bárhol olvasgatok a neten, mást sem sugallnak, mint egy nő szoptasson,mert az az etalon....ezzel csak stesszelik azokat az anyákat, akiknek nem biztos, hogy megy. Már nem utasítom el a tápszert, a lényeg, hogy boldog legyen a babám.
Kedden megyünk a gyerekdokihoz, el fogok vele beszélgetni, hogy ő mit ajánl, hogyan oldjam meg ezt a helyzetet a legjobban. Fejni nem igazán tudok, mivel egyedül vagyok szinte egész nap, így egy szopi után ha nem alszik el Ben bébi, akkor nekem esélyem sincs fejni, mint ahogy a házimunkára sem és arra sem, hogy főzzek valamit....
ez a másik, hogy a szoptatós anyuka legyen nyugodt, kipihent, egyen rendesen és táplálót, csak azt felejtik el, hogy a mai világban a legtöbb anyuka egyedül van egész nap a babájával és a babát nem igazán érdekli, hogy nekem pl ebédet kellene főznöm, vagy pihennem kellene. Ma le akartam dőlni délután aludni, mert Ben Baba is aludt, de amint letettem a fejem, ő felébredt és azóta is ébren van.... tehát ennyit a kipihentségről. Főzni még tegnap főztem krumplifőzeléket, legalább arról le volt a gond. Tehát ördögi kör....valami mindig a szoptatás rovására megy, illetve a tejmennyiség rovására. Jaj, nehéz ez, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz......
és utálom magam, hogy ilyeneken agyalok, de sajnos egy síró baba mellett nem igazán tudok másra gondolni...... már várom a hétvégét, hogy jöjjenek anyáék, akkor remélhetőleg újra "marketing arcú" lesz Benny, legalább két napig pihenhetek....és várom a jövő hétvégét, hogy hazamenjek pár napra, hogy ne legyek egyedül és kicsit én is pihenhessek.
Ma elég negativra sikeredett a bejegyzésem, talán holnap szebb nap lesz......remélem legalábbis.....
Bambi barátném: arra is front van, szerintem az is rásegít erre az érzésre. Remélem hamarosan túljutsz ezeken és megint a mosolygós anyukát láthatjuk. Most egy kicsit beparáztam, mert már alig várom, hogy anyuka legyek, de ezek a gondok szerintem engem is utol fognak érni... és ezeket én sem várom. De a lényeg, hogy a karjaidban van egy csöppség, akinek minden óhaját és kívánságát lesed, hiszen az életed értelme lett. Nem szabad feladni, ezeken túl kell jutni, hisz ez is egy próba. Kitartás barátném, hamarosan én is ilyen írásokkal fogok küszködni a blogomban...
VálaszTörlésAngie, Te ne aggódj ilyen dolgokon, inkább élvezd, hogy növekszik Bende a pocidban!! Nálunk az is baj, hogy P vendéglátós, tehát szinte minden este egyedül vagyok, pedig olyankor elkelne a segítség...Neked ott lesz Csongi, ami nagyon sokat jelent, majd meglátod!!!!
VálaszTörlés