Szerda

Végre kimozdulhattunk a szabadba!!!!

Reggel Benny már negyed 8 körül felébredt, reklamált is , hogy nem ugrottunk hozzá elég gyorsan. Mostanában egyre többet és jobban feszegeti a határait, mindenért egyből sírva fakad és elég idegesítően visít. Én általában ignorálom, ami legtöbb esetben segít, mert ha látja, hogy hidegen hagy a produkció, akkor be is szokta fejezni, mert szerintem neki sem élvezet annyira. :D 

Az öltözésnél már csak kisebb előadás volt, végül rendben elindultunk az oviba. :) Az öltözőbe érve Benny belesett a csoportba, mert nyitva volt az ajtó és kiszúrta, hogy bent van a fejlesztő óvónéni is, Gabi. Egyből mondta, hogy bent van a Gabi. Én persze megint nem láttam semmit. :D Aztán valamiért kijött Maria, neki is egyből mondta (kérdezte?) Benny, hogy ott van bent a Gabi. :) Jól megjegyezte a nevét, pedig legutoljára decemberben járt náluk.

Egyedül felvette a mackógatyáját és a benti cipőjét, persze nagy taps volt a jutalma, ami nagyon tetszik neki, kaptam egy puszit és már indult is befelé a csoportba. Ügyeske. :)

Kettőre mentem vissza, és mivel végre napos idő volt, + 8 fok, így nem készültem hazajönni a mai fél 5-ös gyerekorvos időpontunk előtt. :) Úgyhogy elmentünk a billába, vettünk kiflit, uzsonnának valót, aztán autóval elindultunk a dokinéni felé, és leparkoltunk a közelben lévő Donauparkba, ahova nyáron is sokat jártunk Gabival és Stellával. :) Benny egyből felismerte a helyet, kereste is Stellát, hogy jön ő is? :))) De ők ma nem jöttek. Gondoltam, először sétálunk kicsit a parkban, de nem hatottam meg Bennyt a dolog, egyből várta a kisvasútat, de az még nem jár, majd csak március közepétől és beugrott neki az is, hogy kell ott lennie egy szuper nagy játszótérnek, így őt csak az érdekelte. :) Úgyhogy mentünk játszózni.

Emlékezett a játékokra, csúszdákra, hintákra, boldogan szaladt az egyiktől a másikig, nagyon cuki volt. :) Az volt az egyetlen baj, hogy még elég sár volt, így kicsit összekoszoltuk magunkat, de mindegy, ennyi belefért. :)

4 óra után megpróltam óvatosan kifelé terelgetni, hogy fél 5-re odaérjünk a doktornőhöz, ami egész jól működött, a végén lecsúsztunk mindketten egy nagyon hosszú csúszdán, ami nagyon vicces volt (bár alig csúszott, bénáztunk össze-vissza :D ), aztán indulni akartam, de kezdődött megint a hiszti, nem akart eljönni a játszótérről. Mondhattam bármit, nem hatotta meg, így elindultam, hogy akkor én egyedül megyek, ilyenkor általában szalad sírva utánam, mert azt azért nem meri megkockáztatni még, hogy tényleg elmenjek nélküle. :) (úgysem mennék messzire, de neki ezt nem kell tudnia ;) )

Kb. egy sarokkal arrébb még ment a produkció, amit megszakítottam egy kérdéssel (Kérsz vizet? :D ), mire ő kért és egyből elfelejtette a sírást, cirkuszt és utána csicsergett, bohóckodott. :))))) 

A dokinéninél is nagyon aranyos volt, ma nem voltak sokan, így minden játékkal játszhatott, amit nagyon élvezett. :) Mikor kijött a doktornéni az aszisztenséhez, akkor nagyot köszönt neki. :) Aztán a vizsgálóban is játszottunk, könyvet olvastunk és mikor bejött a dokinéni, egyből kezet fogott vele, beszélgetett, aranyos volt. :) Megcsinálta a doktornő ma már a 3 éves vizsgálatot is, kicsi fiúnk 105,5 cm magas és 16,9 kg. :) A méretei alapján egy négy éves gyerek szintjén van, ezért várnának el tőle kicsit többet, mint a korabeliek, de persze az agya az csak egy 3 éves gyerek szintjén van, tehát nincs lemaradva senkitől. :) Szépen fejlődik, tartja a születési "előnyét". :) 

Kicsit még elbeszélgetett a dokinéni Bennyvel, majd még ortopédiára kell mennünk ősszel, de én előbb elviszem Bennyt a csípője miatt kontrollra, mert még mindig úgy tűnik nekem ,hogy nem teljesen egyforma a csípője. 

Aztán öltözésnél már kicsit kezdett megint cirkuszolni, hogy ő nem veszi fel a cipőjét és lefeküdt a földre. :) A doktornő nagyon ért a gyerekek nyelvén kicsit erélyesebben, mérgesnek mutatva magát szólt rá, hogy vegye fel a cipőjét, hallgasson a "mamikára", ahogy ő mondja, mert csak azok a gyerekek kapnak tőle szőlőcukorkát, akik rendesen felöltöznek. Erre Benny, hogy neki nem kell cukor. :)))))) Mondtam a doktornőnek, hogy igen, mi is benne vagyunk rendesen a dackorszakban, mondta, hogy nem lesz egyszerű, de az a lényeg, hogy MINDIG maradjunk konzekvensek és igyekezzünk ignorálni a produkciót. Tudja, hogy néha nehéz, de ez a leghatásosabb leszerelés, ha nem foglalkozunk vele, mert akkor Bennynek sem lesz sokáig érdekes, ha nem ér el vele semmit. :) Hát megpróbáljuk.... csak P sokkal lágyszívűbb, őt hamarabb megpuhítja Benny. :) Ki gondolná a teletetovált apukáról, hogy vajból van a szíve, mi? :D :)))

Végül azért győzött Benny kiváncsisága a cukorka iránt és felöltözött, kapott is kettő darabot. :) Persze utána ment volna repetázni. :))))) Hazafelé már újra jókedvű volt, bohóckodott, itthon aztán nemsokára befutott P is, egyből kergetőzni kezdtek. :)

Fürdésnél megint jött azért a szokásos "nem akarok fogat mosni hiszti", azt P rendezte le. Mikor letettük aludni, Benny megkérdezte, hogy "anya szomorú?" Mondtam, hogy igen, mert Benny nem akar fogat mosni, pedig az fontos. És a szokásos több éneklésből ma csak egy volt (húúú, de szigorú vagyok, mi? :D). Mikor jöttem volna ki, még odahívott magához, hogy ad egy puszit, szóval tudja ő nagyon is, hogy mekkora kópé és mikor tesz rossz fát a tűzre. :)