21. nap

 Új hét, új erő....

A hétvégén kúráltuk Bennyt és szerintem a gyógyszerek is egész jól hatnak, mert kiütése csütörtök óta nem volt, láza hétvégén már nem volt, a kedve jó (néha már túlságosan is fel van pörögve :D ) , enni jól eszik (főleg krumplit :D ), az orra sem folyik, nem tüsszög,úgyhogy mivel a dokinő is azt mondta a kórházban, hogy ha nem lesz láza és nem lesz bágyadt, akkor hétfőn elvihetjük oviba.

Tegnap egyszer mondogatta az ovit, de mondtam neki, hogy zárva van, majd ma nyit ki, így nem is erőltette tovább az ovi dolgot. Este megint vagy ötször el kellett neki sorolnom az ovistársak nevét, kétszer az ovis dalt elénekelni, és úgy ment aludni. Szerencsére az éjszaka is nyugis volt, nem kellett hozzá mennem, de 7 előtt már kukorékolt és engem hívott...

Megitta a tejet, most csak azért cirkuszolt, hogy melyik ágyon akarja meginni, de hamar lenyugodott. 8 előtt készülődni kezdtem, akkor már kezdte mondogatni, hogy "nem ovi, nem", de azért vette a cipőjét, kabátját, hátizsákját és jött velem... Kocsival mentünk megint, a közelben mindig van egy lámpa, ami általában piros, ma kettő pirosat is ki kellett várnunk, mert sok autó volt, így volt ideje sajnos rájönni, hogy hova is megyünk és volt ideje arra is, hogy egészen az oviig felhergelje magát. :(

Az udvarra behajtva már nagyon nem akart oviba menni, kiszállt, vette a hátizsákját, de azért nyöszörgött, épp akkor jött az egyik kistársa is, és az öltözőben is volt három gyerkőc. Persze ő végig sírt, "nem ovi, nem" ment megint, az egyik "okos" anyuka még ott sajnálkozott is, hogy "jaaaj ,miért sírsz? stb..", az ilyet nem szeretem, de hát ez van. Utálom, mikor sajnálkozva néznek rám vagy Bennyre, úgy, hogy nem tudják, hogy mi van a háttérben, de mindegy.... nem vagyunk egyformák.

Átvettük a benti cipőt, benyitottam a csoportba, Benny menekült volna, Maria elvette, behúzta, én eljöttem. Sírt, mert lent is hallottam, de aztán gyorsan hazajöttem.

10-re kellett ma visszamennem, mikor beértem, hallottam, hogy épp készülnek lefelé az öltözőből az udvarra, így nem mentem fel, hanem csendben vártam lent. Nem sírt senki, BENNY SEM!!!!, ahogy hallottam, elől állhatott, mert szólt neki Iris, hogy várják meg a többieket. Leért a csapat, pár pici kikukucskált, Benny nem volt köztük, ő hátrébb állt végül, így nem vett észre egyből.

Állt a többiekkel a csoportban, hátán a hátizsákja, felöltöztetve és NEM SÍRT, cumi sem volt a szájában!!!!! Mikor meglátott, egyből vigyorgott, Mariával váltottunk először pár szót, aki mondta, hogy alakul már a dolog. Az elején sír, de aztán aránylag meg tudják nyugtatni , evett is reggelit, úgy csinálják, hogy két széket mutatnak neki, hogy válasszon , melyikre akar ülni, így ez működik nála. A lényeg, hogy azt kell megszoknia, hogy ez egy napi rutin lesz, hogy oviba jön, meg fogja tanulni, hogy mindig megyünk érte, amire ígérjük stb... neki több időre van szüksége, de nem reménytelen az ügy és állítólag, mikor mondták neki, hogy mennek ki az udvarra, akkor ő is mondta, hogy udvar és várta. (az már más kérdés, hogy pont akkor kell elhoznom, mikor még játszhatna is.)

Mária kiment az udvarra, Iris visszajött, hogy pár szót még akar mondani. Oktober 17ére tudták elintézni, hogy menjen az oviba vmi pszihomókus, aki majd velünk is akar beszélni dél körül és hogy ha tudjuk, oldjuk meg, hogy aznap a nagyszülők vigyázzanak Bennyre, tehát hogy nyugiban lehessen beszélni. Azért azt remélem, hogy oktober 17-én, ami még három hét, nem fogunk még mindig itt tartani, hogy 10-kor-11-kor hozzuk el Bennyt....

Mert ma például úgy gondolom, hogy simán el tudna már lenni 11-ig, ha nem sír. Kiváncsi vagyok, hogy holnap mondják e , hogy fél 11-re menjek érte, de legkésőbb csütörtök reggel mindenképp ezt szóba fogom hozni, mert lesz ilyen szülői fél órás beszélgetés, mindenkinek ki kellett választania egy időpontot és addigra én is összeírom a kérdéseimet és gondolataimat, az tuti.

Oké, adunk Bennynek időt, de azért remélem, hogy nem úgy gondolják, hogy majd valamikor jövőre ott is aludhat Benny, mikor fizetjük neki az egész napot. Mert amin egy kicsit akadtunk, el kell hoznunk Bennyt 10-kor, legkésőbb 11-kor, mégis az egész havi díjat levonták a számlánkról, mintha Benny minden nap 8:00-16:00 óráig ott lenne, ebédelne, délutáni uzsizna... azért ez pedig elég fura és bosszantó.

Azt is mondta Iris, hogy Benny is próbálgatja a határait, mint a legtöbb korabeli, akik a dackorszakba értek most, és az a legfontosabb, hogy mindig és mindenben következetesek legyünk, nem szabad rájuk hagyni, hogy ők legyenek a főnökök. Ezt én is így gondolom, és itthon ez általában működik is. Gondolom, most az oviban is át kell esnie ezen, de majd csak belejön.

Ma azért kapott egy matricát, és megígértem neki, hogy este nézheti a Diegot a tévében, ha ügyes lesz az oviban. Persze, mondanom sem kell, hogy mi volt az első szava, mikor beült a kocsiba az ovi udvarán: "Diego????" :D :D Tehát nekem ne mondja senki, hogy ezek a gyerekek nem rafkósak, igenis, hogy tudják, hogy mit akarnak és próbálkoznak, hátha elérik, amit akarnak. Nincs ezzel semmi probléma, ennek így kell lennie, de vannak dolgok, amiket sajnos nem irányíthatnak úgy, ahogy szeretnék, mint például ez az ovizás is....

Holnap új nap, újabb élmények... nem adjuk fel, hogy egyszer tényleg örömmel fog Benny oviba indulni reggel! :)))))