Remek éjszaka

 Tegnap délután P szülei jöttek unokázni, így el tudtam menni a közelbe egy futóversenyre. Benny még aludt, mikor megjöttek, de délelőtt mondtam már neki, hogy ha felébred, utána jön majd Oma és Opa, mert anyának el kell mennie...

Állítólag mikor felébredt, picit sirdogált, engem keresett, de kb. öt percen belül megnyugodott és utána már nem volt gond vele. Voltak lent picit játszani, aztán itthon folytatták és Opa ügyesen beadta a gyógyszereket, harc és probléma nélkül!!! Érdekes, hogy velünk pedig állandó harc egy ilyen gyógyszerbeadás. :(

Este 8 körül értem haza, mikor már letették Bennyt aludni, ők mentek is tovább, mert a múzeumok éjszakája volt, én pedig még pakoltam, tusoltam stb... és 11 után kerültem ágyba.

Éjfél körül felsírt Benny, nem találta a cumiját, bementem, egyet megtaláltam, odaadtam neki, de olyan érzésem volt, hogy nincs félálomban, hanem kicsit jobban éberebb... kijöttem és ahogy éreztem, egyből rákezdte a sírást és "anya, anya, anya"-val szólongatott engem... Bementem párszor, de mondtam neki, hogy még nagyon éjszaka van, anya is megy aludni, aludjon ő is... nyöszörögve, de elaludt..

Már én is végre jól aludtam, mikor negyed 5-kor megint sírásra riadtam, Benny sírdogált nagyon és engem hívott.... bementem megint, a cumi a szájában volt, melegnek, lázasnak nem éreztem, pisi nem folyt ki a pelusból, úgyhogy bekentem a cumiját dentinox-szal, hátha a foga miatt sír. Ki akartam jönni, megint sírás és "anyaaa, anyaaa" kezdődött.... P persze már aludt, hajnalban ért haza, így picit bent maradtam Bennynél, hogy ne keltsük fe P-t feleslegesen.

Leültem a fotelbe, mutattam neki, hogy ott vagyok, aludjon szépen. (nem akartam kivenni az ágyunkba, nem kell erre rászoknia szerintem).Vissza is feküdt szépen és hallottam, ahogy kezd egyenletesebbé válni a légzése, gondoltam, mindjárt alszik... kb. negyed óra múlva csendben felálltam, hogy kijövök, erre felpattant ülésbe, és megint jött a sírás és hogy "anya csücccs székbe"...

Kijöttem mégis, vártam, hogy mi lesz. Kezdődött a nagy sírás, hiszti, sikítás, mire P is felriadt. Beküldtem a hálóba aludni, mondván, hogy ez most egy darabig tartani fog, mert én tuti, hogy nem kezdem el, hogy kiveszem közénk. Úgyhogy hagytam kicsit sírni, majd bementem 5 perc múlva és mondtam neki, hogy itt vagyok kint, én is szeretnék aludni, de ha gond van, jövök, nem kell félnie... kijöttem. Megint sírás, hiszti, üvöltés.... 10 perc után bementem megint, hogy még mindig ott vagyok kint, nem kell félnie, aludjon ügyesen, én is alszok, apa is alszik, még messze van a reggel. Megsimiztem, kijöttem.

Ezután már nem sírt olyan erővel, egyre több szünet volt közte, még egyszer kellett bemennem negyed óra múlva, aztán csend lett és aludtunk fél 8-ig.

Nem tudom, hogy ez az éjszaka minek volt köszönhető, mindesetre eszembe jutottak a babás ismerőseim, akik minden éjjel ezt csinálják, minden éjjel riasztva vannak. :((( Nem irigylem őket, eddig nekem túl jó dolgom volt, mert általában leraktuk Bennyt este és reggel ébredt...

Egyébként tegnap már lázmentes volt, a gyógyszereket is szépen be tudta neki adni P apukája, jól evett állítólag, szóval elvileg már jön kifelé a betegségből. Kiütése három napja nincs, remélem, hogy az már nem jön vissza.

Holnap elvileg ovi, de max. kedden mindenképp. Sokat nem szeretnék kihagyni most, mert én még mindig hiszek abban, hogy ez a helyzet jobb lesz, csak időre van szüksége.... remélem nagyon, hogy az éjszakai riasztása nem lesz rendszer, de ha igen, majd ezen is túl leszünk. Mindenesetre ma elég álmos vagyok.... :)