28. nap

 Marad a pirosbetű! :)))

Tegnap este, alvás előtt megint legalább ötször el kellett soroljam az ovistársak nevét Bennynek, kétszer elénekeltem az ovis dalt és elszavaltam háromszor az ovis vers végét. Ő még bírta volna, de akkor még most is szavalnék, ha rajta múlna, úgyhogy inkább aludtunk. :))))

Reggel fél 8-kor kelt, megitta a tejet, most újra változás van, P is bejöhet a nagyágyba, míg ő issza a tejet, eddig ki volt tiltva Benny által. :))) utána játszott picit, öltöztettem, nem is nagyon ellenkezett és nem is igen mondogatta itthon, hogy "nem ovi, nem". :)

A cipőfelvételnél talán egyszer mondta, hogy "nem siess vissza anya, nem dolizik anya, csüccs ovi anya" , de aztán hozott egy németnyelvű könyvet, hogy viszi az oviba megmutatni és elindultunk. :)

Ma megint a lámpás rész felé mentünk, mert a másik útvonalon építkezés van, de a lámpánál sem kezdte el mondogatni, hogy "nem ovi, nem", pedig ott mindig rá szokta kezdeni. Bekanyarodva az ovi utcájába, az egyik kapualjnál mondta, hogy "nem ovi", már gondoltam, hogy kezdődik a lemez, mire kiszúrta az ovikaput és rámutatott, hogy "oviiiiiiii". Na, gondoltam, ez már egy nagy haladás megint, hogy nem kap frászt az ovi látványától, mint eddig. :)

Az udvarra behajtva az egyik kis ovistársát kezdte el emlegetni, Savát (Xavér), ami azért érdekes, mert az első hetekben úgy gondoltam, hogy ő lenne a legutolsó, akivel Benny barátkozna, mert kisebb, elég aktiv fiúcska és láss csodát, őt és az ikerlányokat emlegeti itthon folyton és a múltkor az udvaron, mikor hoztam haza, az ő keze után nyúlt Benny is, szóval érdekes...

A lépcsőn felfelé sem volt gond, megszámoltuk a lépcsőfokokat, a folyosón sem kezdett el sírni, Johannes anyukája is csak lesett és megdícsérte, cinkosan összemosolyogtunk. :)))

Az öltözőben is a többiek hátizsákjához tette Benny a sajátját, simán átöltözött és mivel vinni kellett kis joghurtos dobozkákat, kikészítettem, hogy majd beadom Irisnek. Mire indultam volna, Benny már vitte magától a joghurtos dobozkákat, a könyvét és rám sem hederített. :)))) Mariának odaadta egyből a kis dobozkákat és mutatta neki a könyvét, még annyit tudtam mondani, hogy ma direkt német nyelvűt hoztam, ne kelljen szenvedniük a magyar könyvekkel. :)))))))

Cumit nem kért Benny, mikor összeszedtem a táskámat és indultam le, már hallottam, hogy Benny könyvét olvasták bent a csoportban.... Hát ilyen reggeleket kívánok még nagyon sokat!!!!!! :))))

11-re kellett visszamenni, P is jött velem, mert ő konditeremben volt, én pedig mentem egy kört a közeli bevásárlóközpontban, mivel esett az eső, az ebédet megfőztem tegnap, mert azt hittem, hogy futni tudok, de így elmaradt, helyett inkább nyugiban körbenéztem.

Mikor felértünk az oviba, hallottuk, hogy Benny sír, aztán kijött Maria, Benny még jobban rákezdett és Maria nevetve mesélte, hogy ma észrevették, hogy Benny eléggé kiakad, ha Maria kimegy a csoportból és olyankor nagyon hisztizni kezd, toporzékolni. :) Hát igen, ismerős, mi sem mehetünk nagyon wc-re, mert rögtön hiszti kezdődik, bár én attól még el szoktam menni wc-re vagy a dolgomra, nem szoktam ráhagyni Bennyre, hogy mindig úgy történjenek a dolgok, ahogy ő szeretné.

De ettől a kis incidenstől eltekintve nagyon ügyes volt ma, megint a gyerekekkel reggelizett már, aránylag megevett mindent, a játékos daloknál is már együttműködik, odamerészkedik a játékokhoz, csúszdához, és nagyon nagyon ragaszkodik a Mariához. :) Mindenhova követi, ő a kis segítője, ezért érinti rosszul, ha Mariának valahova ki kell mennie, mint ma is.

Hazafelé kérdeztem, hogy jó volt e az oviban, nagy "ühüm" volt a válasz és a "megyünk holnap is az oviba?" kérdésre megint nagy "ühüm" volt a válasz. :))))

Jövő héten jó lenne már megpróbálkozni az ebédeléssel is, mert oktober 28-án már fél 1-ig dolgozok, akkor ki lehetne próbálni az ottalvást is esetleg... Én úgy érzem, hogy talán már nem lesz gond, de majd meglátjuk, hogy Benny milyen tempót igényel tovább... én kicsit attól félek, hogy most megszokja, hogy 11-kor elhozzuk, így azt gondolhatja, hogy az ovi kibírható, mert 11-kor úgyis jönnek érte és utána még megyünk a billába, otthon ebédelünk, a saját ágyikójában alszik, így nem is rossz dolog.... de reménykedek, hogy még a következő napokban is egyre jobban összebarátkozik a gyerekekkel és igényelni fogja, hogy egyre tovább maradjon! :)