2011. október 24., hétfő

36. nap

 Megkezdtük a 8. hetet is...


A hétvége után kiváncsi voltam, hogy hogy kezdjük majd a hetet, de ahogy sejtettem, ma megint elég nehezen indult az ovizás....


Reggel Benny időben ébredt, megitta a tejet, de már kicsit mondogatta a "nem ovi, nem" c. lemezt.... de ha kérdeztem ,hogy ma mit viszünk az oviba, könyvet vagy a maciját, akkor egyből mondta, hogy könyvet. :)


Felöltöztünk és fél 9 után nem sokkal odaértünk az oviba. Lefelé ügyesen jött a kocsihoz, néha azért mondogatta, hogy nem megyünk oviba, aztán odafelé már várta, hogy mikor jön az ovi behajtója, az ovi előtt megint nem akart nagyon bejönni, de inkább csak mondogatta, sírni nem sírt.


A lépcsőn fölfelé számoltuk a lépcsőfokokat (elterelő hadművelet :D ), ment egyből az öltöző felé egyedül, de még mindig "nem ovi , nem" volt. :) letette a hátizsákját Katie és Sophie táskája mellé, nem akarta levenni a sapkát, hogy ő abban menne be a csoportba, akkor azért nyűszögött kicsit. :) átöltöztettem, kezébe fogta a könyvet, adott puszit (ill. én adtam, mert ő még mindig csak tartja az arcát puszira :D ) és indultunk a csoportba.


Na, itt már sírva fakadt, nem akart bemenni, Iris bevitte, és kint még hallottam, hogy ma nagyon sírt.... elég szar volt így eljönni, egész végig azon járt az agyam, hogy megéri e ezt vele csinálnunk és tényleg kezdem már elveszíteni az erőmet ebben az ovizásban...kezdek fáradni, hogy nem látok nagyon haladást, egyenlőre nagyon nem látom a végét ennek az egésznek és tényleg nem tudom, hogy mi a helyes. :(((


Mivel elég esős idő volt, így futás helyett elmentem nyugiban bevásárolni, ahol összefutottam Benny egyik ovistársának az anyukájával, beszélgettünk kicsit. Mondta, hogy a barátnőjének a kisfia is még mindig kb. itt tart, mint Benny, ő két éves lesz most. Tehát nem vagyunk egyedi esetek. Mesélte, hogy ez a tagesmutter állítólag havi 2-300 euro körül van, neki is járt oda a nagyobbik lánya, de nem volt jó, mert ha beteg lesz ez a tagesmutter, akkor a szülőknek ugye megint otthon kell maradniuk, hogy legyen vki a gyerekkel, de ha mondjuk a tagesmutter fél hónapot beteg, attól még a pénzt , a havi költséget nem köteles visszaadni... ez milyen már???


Na mindegy, szóval nem lett szimpatikusabb ez a tagesmutter dolog, az fix.


Fél 11-re mentem vissza, nem hallottam, hogy sírt volna Benny, de cumi lehetett nála, mert azt hallottam, hogy Iris mondja neki, hogy megjött anyukája, most már leteheti a cumit. Mikor kijött Benny, meglátott és elég keserves arcot vágott, de Iris mondta neki, hogy nem kell anyának játszania magát, hogy sír, mert most már nem is sírt a végén, ügyes volt. Állítólag reggel kb. 9-ig sírt, de utána már aránylag elvolt...


Aranyos volt, kijött Katie, az egyik iker kislány Benny után, Benny pedig odament elé és mondta németül, hogy "haza, anya". :)))) Úgy jött ki, mintha elköszönt volna így tőle. :)


Iris-szel még beszéltem pár szót, november 3-án este lesz egy lampionkészítő est a szülőknek, ahova tőlünk Opa menne majd, mert ő felajánlotta, hogy ő szívesen elmenne. :) Mint kiderült, a kicsik is részt vesznek majd 9-én az ünnepen, amikor is a nagyok versekkel, énekekkel készülnek, és lámpás felvonulás lesz, ahova mi is megyünk majd, szülők. Én azt hittem, hogy Bennyék még kicsik az ilyesmihez, nehezen értenék meg, hogy miről van szó, de Iris szerint aranyosak, tavaly is részt vettek.. hát kiváncsi leszek.


Csak az lesz majd a kemény dió, hogy reggel ovizik Benny pár órát és menjünk vissza majd 4-re a felvonulásra... örülni fog nagyon, hogy aznap kétszer ovizhat. :))))Mindegy, megpróbáljuk, aztán majd meglátjuk..


Most a héten csak négy napot lesz oviban Benny, mert a szerda ünnepnap, most picit hülyén jöttek össze a munkaszüneti napok az ovizás szempontjából, mert most szerda nincs ovi, jövő héten pedig kedden megint zárva, hétfőn pedig összevont csoport, így aznap is itthon marad, tehát megint kezdhetjük majd jövő szerdán visszaesve a hetet.... és már most látom, hogy mire már kb. megszokja majd az egész ovizást, jön a karácsonyi két hetes szünet, ami tuti, hogy kemény dió lesz... de először jussunk el odáig, hogy tényleg megszokja már valamennyire az ovit , a gyerekeket és ebédelne már ott... ez lenne a következő nagyobb lépés....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése