1. nap

 Ez is megvolt... Benny sikeresen túl van az első ovis napján és nagyon ügyes volt!!!!

Már napokkal ezelőtt készítettem fel őt a mai nagy kaland kezdetére, meséltem az oviról, megnézegettük sokszor az egyik német nyelvű ovis mesekönyvét, áradoztam neki arról ,hogy milyen jó dolog az ovi, mert mennyi játék van stb....

Ma reggel én már kezdtem izgulni, de ő még mit sem sejtett abból, ami várt rá, mert jóízűen durmolt majdnem 8-ig. :) Megitta a jó reggelt tejecskéjét, még kicsit játszott P-vel, aki elment a konditerembe, mi pedig készülődtünk, öltözködtünk. Én inkább azért izgultam, mert kiváncsi voltam, hogy majd hogy reagál az egészre stb..

Agyaltam, hogy kocsival vagy babakocsival menjünk e, de mivel nem tudtam, hogy meddig maradunk, így végül a kocsi mellett döntöttem, hogy ebédre tuti hazaérjünk. Kocsival kb. 5 perc az ovi, hamar ott is voltunk, épp akkor értek oda Benny leendő kispajtásai, két kislány, ikrek. Egy másik kisfiú az autóban aludt, az anyukája a padon ült, mert szegények még nem költöztek át a mi kerületünkbe, így nekik 1 órás autóút még az ovi pár napig, és elég pici a kisfia, úgyhogy bealudt a kocsiban. 

Az ikerlányok nagyon aranyosak, kis szöszkék, a szülei pedig idősebbek, nagyon szimpatikusak. 10 óra előtt nem sokkal bementünk, Benny a hátán a hátizsákkal ment a kislányok után fel a lépcsőn. A napocska csoport az övéké, két ovónéni volt ott, az egyik fiatalabb, a másik egy picit idősebb, de mindkettő nagyon kedves.

Ha jól számoltam, akkor olyan 7 régi gyerek maradt a csoportban, 10-kor négyen voltak még Bennyvel együtt plusszban, 8-kor is úgy tudom, hogy négyen mentek.

Az elején az öltözőben kellett levenni a cipőnket, és megkeresni a gyerekek jelét. Minden jel mellett ott voltak a nevek, hogy melyik névhez melyik jel tartozik. Benny jele a piros esernyő lett. :))) Átvette a benti cipőt, és már indult is befelé a gyerekekhez. Semmi riadalom, semmi félelem, egyből ment befelé, kiszúrta a játékokat, dobott egy hello-t mindenkinek és már játszott is. :))) Mi anyukák (és két apuka) kaptunk egy-egy ülőpárnát, le kellett telepednünk egy helyre és ott maradni, hagyni, hogy a gyerekek ismerkedjenek a környezettel.

Benny nagyon aranyos volt, jött-ment, kipróbálta a minicsúszdát, minden autót megnézegetett, de a legjobban ott is a játékkonyha jött be neki, mint Panna és Stella barátnőjénél is, ott is mindig főz. :)))) Most is főzött kávét, krumplit, hozta néha nekem, néha az ikrek anyukájának, néha az ovónéninek. Mondjuk, az ikrek anyukája volt a legszimpibb neki, mert főleg oda járt hozzá, vagy néha az apukájukhoz, az ovónénik nem minden gyerekkel tudtak azonos időt foglalkozni, mivel volt egy kisebb fiú is, akit jobban fel kellett oldani és volt egy másik kisfiú, aki nagyon sírt, nem akart bejönni, de a végére ő is feloldódott.

Benny jött-ment a játékokkal, a gyerekekkel is barátkozott, ha valaki a konyhában főzött, akkor odament hozzá, bár előtte azért "kikérte a hozzájárulásomat". :))) Egyszer az egyik ikerlány hanyatt esett a gumilóról, amilyen Bennynek is van és nagyon beütötte a fejét, megijedt szegényke, így ment az anyukájához sírva. Benny figyelte, hogy sír a kislány, volt a kezében egy játék, mondtam neki, hogy vigye oda a kislánynak, adja oda, hogy ne sírjon. ő pedig odasétált és odanyújtotta a kislánynak a játékot, aki így abbahagyta a sírást, Benny pedig vigyorogva jött vissza. :)))) Csak lestem, hogy mennyire felszabadult volt, milyen jól elvolt, de azért, ha érezte, hogy egy-egy szituáció már túl nyomulós neki, akkor inkább más játékot keresett, szóval szerintem jól vette az első akadályt.

Holnap már 8-fél 9 között kell mennünk és ott volt reggelizni Benny a többiekkel az otthonról vitt uzsis dobozából, de mi még ott leszünk velük. Ha jól értettem, akkor holnap már az egész csoport ott lesz, tehát mindenki ebben az időben megy. Gyerekektől függ majd a tempó, de csütörtök körül már elképzelhető, hogy kiküldenek minket az öltözőbe, hogy a gyerekek maguk maradjanak.

Benny még hazafelé is mondogatta, hogy "ebéd, ovi", "Benny alszik ovi".... hát kiváncsi leszek, hogy ha oda kerül a sor, akkor is ilyen lelkes marad e még. Szerintem igen, én teljesen pozitivan állok a dologhoz, mert ma tényleg láttam, hogy már mennyire szüksége van egy ilyen jellegű környezetváltozásra. :)))

Az ovónénik szerint átlag kb. két hét a beszoktatási idő, de ez persze lehet másképp is a gyerek kedvük miatt.

Nagyon büszke voltam rá, hogy a mi nagyfiúnk ilyen ügyes, viszont ahogy játszott ott egyedül az oviban és elnézegettem, azon tűnödtem, hogy milyen gyorsan eltelt ez az idő és már mennyire nagyfiú lett Bohne baba...

Itthon P nemrég elárulta, hogy ő bizony bevallja, hogy sírt egy kicsit reggel.... kérdezem tőle, hogy de miért sírt? :) Erre ő, hogy mert Benny már olyan nagyfiú, hisz oviba megy, már nem bébi többé. :))))) Hát tessék, a kőkemény, agyontetovált rock and roll apuka pityereg, míg én próbálok erős és laza maradni. :))))) nem semmi.

Holnap új nap, új élmények, kiváncsian várom, hogy milyen napunk lesz. :))))

És íme a mi kisovisunk, az indulás előtt még itthon:

Bob mesteres kis hátizsákjával :)))