2011. szeptember 12., hétfő

Új hét, 6. nap

 Könnyen indult, sírással végződött...


Benny már várta a hétfő reggelt, hogy újra mehessen oviba, éjjel picit köhögött, de reggelre megint nem volt semmi baja, a kicsit náthás hangján kívül. Nem folyt az orra, nem tüsszögött, lázas sem volt, így elindultunk az oviba.


Odafele megint énekelgettük az ovis dalocskát, egyre jobban csinálja már velem a feladatokat, a parkolóban már tudja, hogy merre kell indulni, hogy most megyünk az oviba stb... felmentünk az öltözőbe, ő már ment volna be a csoportba, gyorsan átvettük a cipőjét, én is lepakoltam és bementünk. Köszönt az ovónéniknek, körbenézett, én is leültem egy kicsit, Benny pedig főzni kezdett a konyhában. Az ikrek apukája épp akkor lépett le, mikor mi bementünk, így szegények nagyon sírtak, az egyik kislányt már pénteken is nehezen tudták megnyugtatni, ma is ő sírt jobban, a másik egész jól eljátszott.


Hamarosan lelépett a következő anyuka, akinek a fia a múlt héten nem igazán sírt, de amint kilépett ma az anyukája, nagyon keservesen sírni kezdett... az ovónénik vígasztalták, mikor picit lenyugodott, akkor kellett nekem is mennem, fél 9 volt. Elköszöntem Bennytől, mondtam neki, hogy elmegyek dolgozni, ő addig megint marad az ovónénikkel és a gyerekekkel, megreggelizik szépen, játszik még egy nagyot és utána jövök is érte. 11 órát mondtak, hogy addigra menjek vissza, már nem kell az öltözőben ülni...


Benny megértette, adott egy puszit, ment főzni, játszani, én pedig eljöttem....


Fura volt, hogy nincs velem, elmentem végül bevásárolni, keresték is a Billában, hogy hol van a kis barátjuk. :) a szalámis pultnál is adta az eladónő automatikusan a párizsit, meg is lepődött, hogy én köszönöm, nem kértem a kóstolót. :))))) Akkor vette észre, hogy nincs is nálam Benny. :D


Utána hazajöttem, tornáztam kicsit, összedobtam ebédre a párizsi salátát és éppen fotókat válogattam össze, mikor 10:23-kor csörgött a telefonom, az ovi volt az, hogy tudnék e már most Bennyért menni, mert sír már egy ideje és nem tudják igazán megnyugtatni...


Na, rögtön kocsiba vágtam magam, kb. 5 perc múlva ott is voltam, kint voltak az udvaron, de Benny épp a Maria ovónénivel az ajtóban állt a nagyobbakkal, gondolom, mondta neki a Maria, hogy mindjárt jövök, nézzék meg, hogy itt vagyok e... már nem sírt annyira, inkább csak szipogott, de mikor meglátott, kicsit legörbült megint a szája. Kérdeztem, hogy mi volt, mondta, hogy úgy alapjában véve jól elvolt ma is Benny, de ha a kicsik elkezdtek sírni, attól megijed és ő is sírva fakadt. De jól evett reggelinél, és most az udvaron az volt a baj, hogy nem tudta elfogadni, hogy más gyerekekkel is játszik az ovónéni, egyedül nem akart eljátszani semmivel, hanem vitte volna az ovónéniket, akiknek más gyerekkel is foglalkozniuk kell... Tehát annyira nem volt vészes, csak úgy voltak vele, hogy mivel még van időnk, így ne stresszeljük feleslegesen Bennyt, úgyhogy hazahoztam.


Úgy volt, hogy holnap már ott fog ebédelni, de így ez most tolódik, majd meglátjuk, hogy hogyan tovább. Szerintem holnap is olyan nap lesz, mint ma volt, hogy elküldenek, aztán ha nem hívnak, akkor legkésőbb 11-kor kell érte mennem.


Hazafelé elmagyaráztam Bennynek, hogy neki nem kell sírnia, ha a picik sírnak, mert ő már nagyfiú és ne féljen tőlük, nemsokára már ők sem fognak sírni az anyukájuk után, de sajnos minden anyukának dolgoznia kell, mint ahogy nekem is , így nekik is majd meg kell szokniuk az ovit, mert az egyébként pedig egy szuper hely.


Mikor kérdeztem, hogy jövünk e holnap is oviba, lelkes "igen" volt a válasz!!! :))))


Itthon még azért elmondtam neki még egyszer, hogy holnap már nem kell sírnia, mert jövök majd vissza érte, csak már picit dolgoznom kell, és ő nyugodtan érezze jól magát az oviban, játszon a gyerekekkel, játékokkal, de ne sírjon, senki nem bántja. Bólogatott, mint aki érti, hát kiváncsi leszek...


Majd még este is beszélgetünk erről kicsit, hiszem, hogy ha ezt hallja többször, akkor az is segít neki.


P kicsit kiakadt, hogy a két ovónő nem képes megnyugtatni a síró gyereket és hogy majd ezentúl mindig felhívnak, hogy menjek a síró gyerekemért? Én ebben amúgy nem találok most még semmi kivetnivalót, hiszen 6. napja ovis Benny, minden új neki, szerintem ez most még teljesen elfogadott, hogy néha sír és nem találja a helyét és az ovónőknek 15 gyerekre kell figyelniük, majd napról napra jobb lesz a helyzet az újakkal. Nyilván, hogy három hónap múlva már én sem fogok tudni Bennyért menni, ha sír, azt már nekik kell megoldaniuk, de szerintem 6. napon ennyi belefér, mert egyébként ügyesen veszi az ovis akadályokat Benny...


Holnap majd meglátjuk, hogy milyen napja lesz, drukkolok, hogy minden jól alakuljon, napról napra jobban....

1 megjegyzés: