2011. szeptember 28., szerda

18. nap

 Újrakezdjük?


A tegnapi itthonlét után ma már mindenképp oviba akartam vinni Bennyt, hogy ne essen ki olyan sok nap. Mivel ma sem lázas, a kedve jó, csak az orra folyik, így reggel nem állt semmi az ovi útjába.


Este, alvás előtt megint végig kellett sorolnom az ovis pajtások nevét (legalább 5-ször) és mondogatta utánam. Aztán az ovis verset és éneket is még elismételtük és így ment aludni...


Reggel fél 8 körül bementem hozzá, még akkor ébredezett, nem volt nagyon hisztis, viszont egyből kezdte mondogatni, hogy "nem a tejci, nem".... gyorsan kijöttem, kiraktam az előkészített tejet a konyhába, nehogy megint attól kattanjon be... :))))


Lassan kijött, P-nek nem adott puszit, de nem ellenkezett az öltözésnél, egyszer mondta csak, hogy "nem a ovi, nem".... megevett egy tegnap készített sajtos kiflit, de a tejet már nem kérte. (lehet, hogy így szokik le róla?!?! bár az estinél nem volt balhé, azt simán megitta)


Aztán elindultunk az oviba, még akkor sem nyüszögött, mondogattuk megint a pajtások neveit. Az ovi utcájában már kezdett tiltakozni, a parkolóban már jobban, de nem sírt, nem hisztizett.


Felmentünk az öltözőbe, letette a hátizsákját Katie és Sophie táskája mellé, átöltözött, néha mondogatta, hogy "nem ovi, nem", én pedig mondtam, hogy anya siet majd vissza érte, csak elintéz pár dolgot....


Az ajtóban megállt, nem akart befelé menni, elvették tőlem, egyből sírni kezdett, én pedig eljöttem...


Lent már csak picit hallottam, hogy sír, aztán hazajöttem. Mondták, hogy mivel tegnap nem volt, így ma 10-fél 11 között hozzam fel, ne terheljük le annyira. Úgyhogy csak hazajöttem, sok dolgot nem tudtam így intézni.


Negyed 11-kor mentem vissza, kint voltak az udvaron, sírást nem hallottam és nem is láttam őt, pedig meg akartam lesni. :))) Úgyhogy kimentem, Mariával volt hátul, jöttek is hamar. Nem sírt, cumi sem volt a szájában, ami szerintem jó jel. Én legalábbis annak tudom be. :)))


Mondták, hogy sírt, nehezen nyugodott meg, de elvolt. Kérdezték, hogy tudtam e beszélni a férjemmel, anyósomékkal. Mondtam, hogy a férjemmel igen, és én most úgy gondolom, hogy ha azt mondják, hogy adjunk neki időt, akkor megadjuk, ameddig szükséges, megoldjuk, hogy még ebéd előtt elhozzuk, de kivenni egyenlőre nem szeretném, mert nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy az lenne a legjobb megoldás. Ha kivesszük, akkor 1., megtanulhatja azt, hogy sírás, hiszti, cirkusz produkciókkal egy idő után ő nyer. 2. , megint keresni kell neki egy helyet, ahol újra be kell szoktatni, ahol újra mindent előlről kell kezdeni, ahol újra ugyanígy sírna...


Mondtam nekik, hogy megoldjuk, hogy időben elhozzuk, de ehhez nekem is szükségem van az ő segítségükre, támogatásukra, hogy egy idő után ne találják azt ki, hogy elutasítják az oviból Bennyt, mert "problémás"... mondták, hogy erről szó sincs, csak több időre van szüksége, és ezt ők is szeretnék, hogy Bennynek ebből ne legyen lelki problémája.


És még megkérdezték, hogy hozzájárulok e ahhoz, hogy egy speciális ovónő is be legyen vonva, akik főleg nekik adna segítséget, tippeket, hogy milyen módon tudnák Bennyt jobban megnyerni, beszoktatni és valószínűleg velünk is elbeszélgetne. Mondtam, hogy felőlem vonjanak be, akit akarnak, ha az segíthet Bennynek.... nekünk ő a legfontosabb, és én is örülnék neki, ha tényleg megszeretné az oviját és nem egy gyomorideggel indulna minden reggel oda.


Mondtam azt is, hogy azért sem érzem jó döntésnek azt, hogy kivegyük onnan, mert itthon sokat emlegeti az ovónéniket, a pajtásaikat, az énekeket, tehát az egyik oldala már kezd megbarátkozni ezzel az egészzel, de a másik oldalának kellene engem elengednie és ez megy nehezen, ezért szenved. Tehát ez mindenhol így lenne, ebben biztos vagyok.


Úgyhogy ma korán itthon voltunk, eddig nyugis napunk van, bár most aludt el, pedig már egy órája letettük. :)))) Délután, ha kapok időpontot, elvinném a doktornénihez, hogy nézze meg, mert picit dundinak látom a bal mandulájánál, jó lenne tudni, hogy tudna e rá adni vmi gyógyszert neki, hogy hamar rendbe jöjjön.


Holnap megint én viszem az oviba, utána állásinterjúra megyek, aztán P megy érte, mert 11-re is kell mennem egy helyre, hazajönnek, ebédelnek, bár addigra talán hazaérek.... kiváncsi leszek, hogy arra hogy reagál, ha nem én megyek érte, mert most megint nagyon anyafüggő lett....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése