4. nap

 Ma már keményebb menet volt, de azt hiszem, valami front lehet, mert szinte minden gyerkőcnél nehéz nap volt...

Tegnap este sokat énekelgettük azt a dalt, amit Bennyék az oviban reggeli után énekelnek közösen, Bennynek nagyon tetszik és itthon csinálta a feladatokat is, mikor a kezet fel kell emelni a hurra szóra, akkor felrakja, ha tapsolni kell, tapsol stb... :)))) Megint úgy ment aludni, hogy másnap ovi és reggel is aránylag gyorsan kipattant az ágyból az ovi szó hallatán. :)

P segitett neki reggel indulni, lelkes volt, megint ott voltunk 8 után nem sokkal. Megismerkedtünk az öltözőben egy régi kisovis anyukájával is, nekem az ő kisfia az egyik kedvenc társa Bennynek, Raphael-nek hívják a kisfiút és egy hónappal idősebb Bennyél, hasonló magasak és annyira cuki körte feje van a kisfiúnak, kis szöszi. :))))

Bementünk a csoportba, Benny megint meg volt picit illetődve, de aztán lassan feloldódott, viszont ma inkább az ovónénikkel akart játszani, keveset indult meg egyedül, vagy ha meg is indult, valamelyik aktivabb gyerek elvette tőle a játékot, amivel éppen játszott és ez nem tetszett neki, úgyhogy inkább elkullogott más játékhoz. Ma megint ott volt az a kisfiú, aki két napig beteg volt, bár eléggé folyt az orra, de gondolom orrfolyással nem tartják otthon a gyerekeket, úgyhogy ez "normál"... ez a kisfiú is elég hirtelen, így Benny tőle is a háttérbe húzódik, ezért lehetett később egy kisebb gond az uzsinál...

Ma megint mert vizet kérni németül, mikor szomjas volt, kaja és pia terén nem félénk abszolut. :) Ki akarta sajátítani magának Maria ovónénit, mindig ment és húzta a kezénél fogva valamelyik játék felé. :) ezt csinálja itthon is, ott azért kicsit nehezebb dolga van, mert 14 gyerekkel osztozik a két ovónénin. :))

9 előtt megint összepakolták a játékokat és indultak a tízórais hátizsákért, nekünk pedig megint ki kellett mennünk az öltözőbe. Ami tegnap tök jól működött, az ma egyáltalán nem ment, az egyik kisfiú nagyon sírni kezdett az apukája után, ekkor vette észre a többi gyerek is, hogy az ő szülei is eltűntek és szinkronban kezdtek el sírni, többek között Benny is. :((( A csoport ajtó be volt csukva, a gyerekek az ajtónál sírtak, mivel a kisfiú még mindig látta az apukáját, így vígasztalhatatlan volt. Benny is elég sokáig sírt, utána állítólag azzal csalták az asztalhoz, hogy ha leül ügyesen, akkor bejöhet anya, úgyhogy egyből leült, csak pechjére pont a két "aktivabb" kisfiú mellé került, így egyből veszélyhelyzetnek látta őket, tehát tovább sírdogált. Mikor bementünk, felbontottam neki a banánt és a gyümölcs szeletet, azt megeszegette és egy kakaós csigát is, de még hüppögött nagyokat és a székről átült az ölembe. A többi kisgyerek is nehezen nyugodott meg, mindig mire megnyugodtak volna, valaki újra kezdte. Bennyn is éreztem, hogy pánikol, de megnyugtattam, hogy nem hagyom őt ott, mindig visszajövök, nem kell sírnia és a gyerektől se féljen, ő a nagyobb és az erősebb. :)

Tízórai után megint összeültek egy körbe és énekeltek, ez tetszett Bennynek, bár sokáig nem tud várni, és mire összegyűlik az összes gyerek az énekhez, addigra ő már unja magát és játszana. :))) azért kicsit ő is próbálta csinálni a kezével a dalhoz a dolgokat. Az éneklés után mindenki kapott egy-egy haribo gumimacit (na, ezzel nem vagyok még kibékülve, de úgy látom, hogy ez ott megszokott dolog....), aztán mehettek átöltözni és irány az udvar.

Egy órát kint voltunk, Benny csak kétszer jött oda hozzám, a többi időben eljátszott az autókkal, csúszdázott, a kisvonaton üldögélt, de szinte mindig kézen fogta az ovónénit és neki is mennie kellett ,egyedül nem igazán mert olyan játékokhoz menni, ahol más gyerekek is voltak.

Az udvaron is többször sírva fakadt pár gyerek, úgyhogy tényleg valami lehetett a levegőben, rosszabb napjaik voltak ma a gyerkőceinknek, úgy látszik. :(((

Az ovónénik közben szóltak nekünk, hogy holnap melegen öltözzünk fel, mert a 9 órás reggeli előtt megpróbálnak majd minket kiküldeni, ha úgy látják, hogy jobb napjuk van a gyerekeknek és nem az öltözőben leszünk most majd, hanem az ovi előtt, hogy ne lássanak minket. Majd azt mondjuk, hogy el kell mennünk bevásárolni hétvégére, de sietünk vissza, ezt már hazafelé mondtam Bennynek és azt is, hogy addig Maria néni és Iris néni vigyáz rá és mondta, hogy oké.... hát majd holnap meglátjuk, hogy mennyire oké az az oké... :))))

11 után jöttünk el, megint sírással, mert nem akart velem hazajönni Benny,  az udvar nagyon bejön neki. :) Még az sem hatotta meg, hogy apa várja itthon, ő maradni akart még és játszani...

Hazaérve már ásítozott, mondogatta is, hogy "Benny álmos", ebéd után pedig pár perc mulva csönd lett, hamar bealudt.. gondolom, fárasztó napja volt így, hogy kicsit rosszabb nap volt ma, de majd talán a holnap jobb lesz.

Azért az tényleg igaz, hogy egy másik helységből hallani, hogy sír az ember gyereke nagyon nehéz, nem mertem odanézni se, nehogy ott lássam az ajtónál szegénykémet... De mindig az vígasztal, hogy ezen minden gyerek túl esik, ez az élet rendje és majd megszokják, belejönnek az ovizásba ők is.

A délelőtti incidensektől eltekintve Benny várja a holnapi napot, hogy újra oviba mehessen, úgyhogy hajrá továbbra is, a lelkesedés még meg van!!! :)))