15. nap

 3. hét kipipálva....

De nehezen....

Ma reggel én mentem Bennyvel, mert tegnap azt választotta, hogy anya vigye autóval, de persze reggel már nem volt ilyen lelkes és a reggeli tej megivása után beindította a "nem a ovi,nem" c. lemezét... Ami vicces volt, hogy közben vette fel a cipőjét, pedig még nem is mondtuk neki, hogy öltözzünk... :))))

A kocsiig is végig "nem a ovi, nem" ment, odafele is, pedig megbeszéltem vele, hogy tegnap megdícsérte Maria, hogy ügyes volt az oviban és ezért ma a többi gyerekkel ebédelhet és utána megyünk érte Tantéval és irány Rácalmás.

Odaértünk, de nem sírt, csak kicsit ellenkezett, de feljött ügyesen a lépcsőn, levette a kinti cipőjét, hozta a benti cipőjét, letette a hátizsákot a többieké mellé, aztán indult is befelé a csoportba. Mentem én is be, éppen a két csigát tanulmányozták az ovónénik és a már bent lévő gyerekek, mivel a csoportnak van két óriás csigája, tényleg érdekes volt, így Benny is beállt közéjük. Cumit nem kért, utána egyből ment játszani.

Én megint 9-ig maradtam, már csak az egyedüli anyuka vagyok, senkinél nem marad szülő bent... Benny eljátszott az egyik ikerlánnyal, nem ijedt meg az egyik kisfiútól sem, aki odajött játszani, csúszdázott utána, szóval feltalálta magát.

9 előtt már elkezdte mondogatni, hogy "reggeli, reggeli", kezdett éhes lenni. Kérdezték az ovónők, hogy mit akar, mondtam, hogy éhes. :) Erre mondták neki, hogy ezt nekik kell mondania, mert anya mindjárt megy haza.... na, ekkor egyből kitört a sírás belőle és rámvetődött, szorította a lábam, hogy ne menjek sehova, közben lefejtették rólam és kimentem, abban maradva, hogy 3/4 12-re megyek vissza.

Gyorsan elmentem bevásárolni és haza pakolni, de kifelé jövet még hallottam, ahogy sírt Benny...

Visszamentünk ebéd utánra, már 11:40 körül ott voltunk, így picit behallgatóztam lentről, hogy hallok e valamit, de az elején csend volt, nem sírt senki... de aztán Benny rákezdte, hogy "mamaaaa, mamaaaaa", úgyhogy fel is mentünk.

Ki is nézett Iris, hogy ott vagyunk e már, így egyből kihozta Bennyt, aki akkor éppen nem sírt már. Tiszta maszat volt, a szeménél és a nyakán hátul karcolások voltak, eléggé meglepődtem rajta. Ezt először nem vettem észre, így csak annyit mondott el Iris, hogy sokat sírt Benny , "hisztérikusan" , hogy őt idézzem, és enni a levesből evett, másodikat nem, de nem hajlandó odaülni a többiekhez, Mariának a szoba másik felében kellett vele ennie.... Na, ezen kicsit összeugrott a gyomrom, aztán Iris bement és akkor láttam a karcolásokat.

Gondoltam, megvárom, mig kijön a következő gyerekkel, így rákérdeztem, hogy miért van összekarcolva Benny. Mivel ő nem tudta, megkérdezte a Mariat, aki kijött és mondta, hogy ő sem tudja, de mivel az udvaron csúszdázott és a vonattal játszott, lehet, hogy ott a bokor karmolta meg. Tehát nem vmelyik gyerekkel akadt problémája Bennynek, én csak ezt akartam tudni.

Maria is mondta, hogy hát igen, sokat sírt Benny, de ő már nem vette annyira tragikusan a dolgot, mint ahogy Iris előadta. Mondta, hogy a kertben már eljátszott egyedül, már odamerészkedett a játékokhoz is, eddig ezt nem csinálta. Lassan, de biztos, menni fog majd....

Aztán elindultunk haza, de Benny nem aludt egy szemet sem az autóút alatt, pedig 2,5 órát jöttünk és azt hittem, hogy el fog fáradni. Láttam, hogy dörzsölte a szemét, pillázott nagyokat, de nem aludt el végül. Most tettem le egy picit, alszik egy kicsit, hogy jobban bírja a délutánt , estét.

Hazafelé még gondolkodtam kicsit ezen az ovin és egy kicsit azért ki is vagyok rajta akadva, picit felhúztam magam rajta, de nem is mondom P-nek, mert képes lenne bemenni és kiverni a patáliát...

Ami nekem fura, hogy vannak kisebb gyerekek is, akik egész nap sírdogálnak, mégis már egy hete csak beadja őket az anyuka és ebéd után jön értük. Mi pedig itt "játszuk" ezt a szakítósdit, ami szerintem sokkal rosszabb Bennynek, mintha már egy ideje én is a többiekkel reggel leadnám és érte mennék. Mert így nem érti, hogy mi van...

Ráadásul azt is simán el tudom képzelni az oviról, hogy a mai "hisztérikus sírásrohamok" miatt (ami sztem kissé túlzás)  majd kitalálják, hogy Benny mégse aludjon ott még keddtől, hanem még adjunk időt neki... de mennyit? három hónapig szoktassuk be szegényt? Én ezt így már kissé túlzásnak tartom, hogy ennyi ideig megy ez a huzavona, szerintem ez már pont megint nem jó. Egyszerűen ma megint nem igazán láttam három hét után haladást, inkább egy helyben topogásnak tűnik ez az ovizás... :((((

Nagyon remélem, hogy a jövő hét majd tényleg változást és nyugalmat hoz, mert már Bennynek is jobb lenne, de nem tudom, hogy mivel tudnék neki segíteni, hogy kicsit könnyebb legyen neki ez az akadály. :((( Picit most szomorú lettem ez miatt...