11-re mentem Bennyért, kint voltak az udvaron, az ovónők az ovivezetővel álltak egy körben, és Benny fogta Maria kezét, sírt.
Állítólag az egész délelőtt ilyen volt... mikor meglátott, abbahagyta és magyarázni kezdett össze-vissza, mintha mi sem történt volna...
Hazaérve olyan hisztiroham jött rá, hogy ilyen még nem volt, semmi nem volt jó neki és a végén már ő sem tudta, hogy mit is akar valójában. Nem segített semmi, sem a szép szó, sem a szobába beküldés, még a hideg zuhany sem teljesen, de az picit lenyugtatta...
Ebédet végig cirkuszolta, P nem etethette, csak én, aztán a végén megette az ebédet. Aludni sírva ment, de kb. egy perc múlva csend lett.
Most ébredt fel, mosolygós, vidám , mintha semmi sem történt volna.... én pedig érzem, hogy egyre jobban fogy a türelmem, az erőm és a bizakodásom.... :(((((
Bambi, fáj a szívem, amikor olvasom. El tudom képzelni mi zajlik le benned.
VálaszTörlésSzerintem is beszéljetek P szüleivel is, mert elvégre nekik is unoka és eddig nemigen vettétek őket igénybe, most viszont nagy szükség lenne egy kis segítségre. Hátha valamivel ki tudnának segíteni.