Na, talán most mindent újra beállítottam ezen a blogon, tiszta dinka vagyok, hogy kattintgatok jobbra-balra, aztán egyszer csak eltűntettem a felhasználónevemet, így nem tudtam belépni a bambimamis blogba sem, hogy tovább szerkesszem..... de talán most sikerül, újra regisztráltam magam és sajnos egy teljesen új blogot kellett nyitni, de még jó, hogy nem egy egész évet kellett átmásolni, mert akkor tuti beleőszültem volna. :))) Pedig már tök jól haladt a számláló is a másikon, de majd itt is belejövünk, ettől nem félek. :)
Délután az Ikeában voltam, ágyat néztem a kisszobába, ahol majd áprilistól kényelmesen aludhatok, mert ezen agyaltunk, hogy a mi ágyunkban tuti nem lesz jó három embernek és őszintén szólva nem is szeretnénk, hogy a babánk a mi ágyunkban aludjon. Először is, mert P nagyon nyugtalan alvó, még képes lenne agyonnyomni azt a kis csöppséget, másodszor pedig kicsi a hely, hogy odakészítsem az éjszakai etetésekhez, peluscseréhes és társaihoz a hozzávalókat.
Úgyhogy a kis szobánk lesz a babaszoba + számítógépszoba + vendégszoba.... majd kitaláljuk még. Lesz egy babasarok, és most egy kényelmes és praktikus ágyat kerestem, ami arra a célre is szolgálna, ha a nagyszülők Magyarországról, rokonok, barátok itt aludnának. Láttam egy-két jó és árban elfogadható megoldást, már csak P-nek kellene beadagolnom, hogy bizony nekünk erre szükségünk van még. :)))
A történethez azért az hozzátartozik, hogy mikor én ide hozzáköltöztem, pár dolgot elhoztunk az én kis lakásomból, Magyarországról. Többek között a virágos kanapémat, ami most már idén szerintem legalább 6 éves és eléggé lestrapált. :) Persze látatlanban én biztos voltam benne, hogy ez tökéletes lesz a kis szobában, ha jönnek vendégek, milyen jó lesz nekik ezen aludni. Apáék egy bérelt kisteherautoval ki is hozták, P és a barátja felcipelték, a lakásajtón és a nappali ajtón még simán befér, viszont a kis szobának az ajtókerete kicsit kisebb, mint a szabvány... na, ott már nem fért nagyon be. :)) Előtte nem sokkal lett tatarozva a lakásunk, gyönyörű fehérre lefestve az összes ajtótok, sötétbarna laminált lap az egész nappaliban és a szobákban, így nagyon oda kellett figyelniük, hogy ne legyen gond.... mivel már csak milliméterek voltak hátra az ajtókeret és a kanapé között, hogy beférjen, lódítottunk rajta egy nagyot, a kanapé "berepült" a kis szobába, felkarcolva a gyönyörű laminált lapot és az ajtókeretet.... P nem volt ideges egy cseppet sem, el lehet képzelni..... ha a szemével ölni tudott volna, azt hiszem, már nem az én pocakomban nővekedne a bébije. :)))) Akkor megfogadta, hogy ez a kanapé innen ugyan ki nem megy az ajtón, ha egyszer arra kerül a sor, flex-szel fogja feldarabolni és úgy dobjuk ki. :))) Persze fogadkoztam, hogy igaza van és hogy ez az ágy annyira jó, hogy sokáig használni fogjuk,de eddig bírtuk, talán két éve van itt. Ezen aludni aligha lehet, pláne nem áprilistól, mikor minden nap itt kell(ene) aludnom. Tehát az ágynak mennie kell(ene) és ezért igyekszek kész tények elé állítani, hogy már meg is találtam a megfelelő ágyat, már csak egy flexet kell kerítenünk, hogy feldarabolhassa a virágos sarokülőmet. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése