A mai délutánra csak ezt tudom mondani, hogy Kicsi Bohne babát lassan átnevezehetjük Bukfenc Úrfinak, mert amit ma produkált, az már hihetetlen volt. :)))
Az éjszakai kukorékolás után reggel elszaladtam a pékségbe reggeliért, aztán kitaláltam hogy ma lustizós napot fogok tartani, mert olyan fáradtnak éreztem magam, mint régen a hétvégi discok után. :)) elmentem a közeli videótékába pár filmet kikölcsönözni, elhelyezkedtem kényelmesen a nappaliban a kanapén, és kezdtem volna élvezni a filmeket, mikor gyermekünk éppen tornaórára vágyott és bárhogy feküdtem, mindig kitolta a fejét vagy popóját, én nem tudom, hogy mi volt az, de írtó furcsa és vicces érzés is volt. Már annyira nevettem néha, hogy a levegő is elakadt bennem, mert magam elé képzeltem egy kis bogárszemű, barna hajó kis rosszcsontot, aki huncut pillantások közepette csakazértis bohóckodik tovább, próbálva anyukája tűrőképességét. :))))
Egész délután ez ment, ha odatettem a kezem, akkor lejjebb kúszott és ott folytatta a kis huncutka. :))) P hazajött egy kicsit lepihenni, mert ma ebédeltetett is és vacsiztatni is kellett mennie, bezzeg mikor mutatni akartam neki, hátha végre ő is érezhetné a fiát, akkor a kis ebadta abbahagyta. P ledőlt kicsit, aztán olyan 5 óra körül visszaindult a városba és mintha kileste volna az ajtó bezárását, Kicsi Bohne újra rákezdett. :))) Pedig apukája "megbeszélte" vele, hogy most már hagyja anyukáját kicsit pihenni és csak picit bosszantsa... hát tessék kérem, már most a fejemre nőtt a két férfi. :))))
Szia! Ezt nekem is csinálja Panna! Főleg esténként, mikor lefekszem... Tényleg nagyon fura érzés... :o)))
VálaszTörlésMI lesz még később? :)) Úgy látom, hogy kis olimpikonok növekszenek a hasunkban, csak győzzük a helyet biztosítani nekik. :))
VálaszTörlés