gondolatok

 Így az év utolsó napján nem is tudom, hogy mit írjak, mit kívánjak.... az előbb rátaláltam egy nagyon szép írásra a neten, gondoltam, hogy azt megosztom Mindenkivel, mert sok igazság van benne:

Gondolatok a szeretetről, mely számomra a legfontosabb.

 

 A szeretetet már akkor megtapasztaljuk, amikor édesanyánk először a karjába vesz, és magához ölel.

Az élet csupa szeretet, melyet nap, mint nap megtapasztalunk. Az igazi életnek erről kellene szólnia. Szeretni mindent, és mindenkit. A pillanatok ezt akarnák sugallani állandóan. A természet, a virágok, ahogyan árasztják az életet, és illatoznak. A madarak, ahogyan boldogan énekelnek. A fák, a maguk pompájában csodálatra méltóan állnak, oly büszkén. Minden a szeretetet árasztja.

De mi sokszor elfelejtjük, észre sem vesszük, hogy minden erről beszél nekünk, a természet leginkább. Ha magunkba mélyedünk, és figyelünk, a szívünket kinyitjuk, akkor észre vesszük, de csak akkor. Megfigyeltem, ha kinyitom a szívemet, és árasztom a szeretetet mindenre, és mindenkire, akkor teljesen más hatások érnek. A szeretet érzése, az alapja mindennek. Az valódi élet csak az érzésekről szól. Mindenki azt akarja, hogy szeressék.

Már a kicsi gyerekek is tudatosan érik el, harcolják ki a szeretetet, a figyelmet. Mindaddig, amíg nem szeretjük önmagunkat, addig nem tudunk igazán szeretni, és nem is vonzuk magunkhoz a szeretet sugárzó embereket. Persze mindenki tud szeretni,ez igaz. De az őszinte, tiszta, szeretetet, azt kevesen ismerik. Én is erre törekszem. Az szeret igazán, aki minden pillanatban, autentikusan él. Mindig minden pillanatban csak azt teszi, amit a szíve diktál. Mert a szívben van a mindentudás az igazi tiszta szeretet.

Az autentikusság a hűség önmagunkhoz. Hát ebben a világban nem könnyű ezt elérni, mert mindig másoknak kell megfelelni. A főnöknek, a családnak, no és leginkább a társadalomnak. Magunkról meg teljesen elfelejtkezünk. Igazán boldog szeretettelteli életet, csak akkor tudunk elérni, ha mindig minden pillanatban autentikusan élünk, eggyé válunk a belső gyermekünkkel, a természettel, mindennel.

Amikor átjár a szeretet, akkor nem érezzük a saját "problémánkat"akkor nem érezzük a súlyát, a nehéz érzést. Könnyebben szinte magától megoldódnak a dolgok. Azért mert valóban csak illúzió,nincsen, csak mi éljük meg problémának,hozzá tesszük a nehéz érzéseket.

Megvan a módja annak, hogy elérjük a tiszta szeretet érzésnek elsajátítását. A legfontosabb, melyet én is használok az, pedig a szívünk kinyitásának technikája. Merni kell érezni! Az elme ezt megakadályozza a legtöbb esetben. Csend szükséges ennek a technikának, a használatakor. Nyissátok ki a szíveteket,és merjetek érezni . A szeretet érzése a legfontosabb az életben.

Mindenkinek nagyon boldog 2009-es évet

kívánok,

szeretetet, békességet, örömöt, egészséget,

barátságokat!!!!

Jövőre találkozunk!!!! :)