A mai kismama foglalkozáson "bepakoltuk" a kórházi táskát. :))) Szerintem ma voltam utojára, mert elvileg 8 alkalom alatt megy át a szülésznő a dolgokon és ha jól számolgattam, ma voltam nyolcadszor. Jövő héten amúgy is elmaradna, mert műtik a szülésznő szemét, utána pedig már a 38. hétben leszek, majd meglátom, hogy mennyire fogok még gurulni és ha még nem lesz vészes, akkor azért átmegyek, ártani nem árt. :)))
Jó, hogy átmentünk ezen is, hogy mit is kell vinnünk a kórházba, mert itt ugye másképp működik, mint Magyarországon és elvileg papucsot, köntöst, fehér melegebb zoknit, könyvet vagy rejtvényt, labellot, szopis melltartót, tisztálkodószereket kell vinni, minden mást adnak a kórházban. Viszont amin jót nevettünk, és amire mondjuk én speciel nem gondoltam, de nem hülyeség: APUKÁNAK túlélőcsomag: cola, csoki, szendvics ilyesmi, mivel ha éjjel akarna a baba érkezni, egy büfé sincs nyitva, és mivel több órán keresztül is eltart(hat) egy szülés ugye, apuka nem eszik, nem iszik, így előfordul néha, hogy apuka összecsuklik egy idő után és a szülésznők ugorhatnak apukát felélesztgetni. :)))) Tényleg nem hülyeség, mondtam is P-nek, hogy akkor a héten megveszem neki a túlélőkészletet, nem ám kidől majd a folyosón. :)))
Mondjuk a keresztrejtvényen, könyvön mosolyogtam, nem hinném, hogy lenne türelmem a vajúdás közben még azon gondolkozni, hogy négy lába van és nyávog, 6 betü, mi az??? :)))))
A babaruhákat és a maxi cosi autóhordozót majd behozzák anyáék a kórházba az utolsó nap, hogy ne foglalja ott a helyet, majd itthon összekészítek mindent, bár először tudni kellene, hogy milyen idő lesz, úgyhogy ez majd az utolsó napokban fogom elintézni.
Olyan fura, hogy már ennyire készülődni kell, kezdek már izgulni, mint egy nagy utazás előtt, igazi nagy kaland előtt...... :))))) P is egyre többet emlegeti, hogy egy hónap múlva elvileg már hárman leszünk, és hogy ők majd így és így fognak aludni délután és ezt és ezt fogják majd csinálni a kicsi fiával. Még néha alig tudom felfogni, hogy nemsokára ez a pocaklakó már nem a pocakban fog lakni, hanem a szép szobácskájában és a karjaimban tarthatom, nem a hasamon keresztül fogom simizni.... felfoghatatlan érzés még valahogy és hihetetlen, hogy ennek az "utazásnak" nemsokára vége lesz és egy teljesen új, de annál óriásibb kaland kezdődik, amit CSALÁDNAK fogunk hívni, a mi kis családunknak. :))) hm..... kiváncsian várom, hogy mi vár ránk.....de addig is simizem tovább a pocimon keresztül Bohne babát. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése