Köszi a sok kedves sort, amiket írtatok, jól esik nagyon, hogy gondoltok rám!!!! :)
Mára már egy kicsit jobban vagyok, bár a torkom még fájd rendesen, de nem hagyom magam legyőzni, harcolok!!! :)))) tömöm magamba a narancsot, graipfruitot, mézet, citromos teját, szerintem egy-két nap és átmegy rajtam ez a dög virus. P ma szabadnapos, így én ma pihenek, csak a mosógépet indítottam el, amúgy nem csinálok semmit, szígorú pihenést tervezek mára. :)
Ma vagyok kereken 26 hetes, és tegnap a nagy nadrágkeresésben (hozzáteszem, hogy még mindig nem sikerült találnom megfelelőt) észrevettem, hogy már akkora a hasam, hogy alig látszik a köldököm..... kezd eltűnni, annyira fura. Mondtam is este P-nek, hogy a kisfiunk "megeszi" a köldökömet, mert már alig van belőle valami, ami bemélyed.... juj, annyira furcsa ez már. :)) És mi lesz, mikor már kifele fog dudorodni???? olyan furcsa érzés, mikor simogatom a pocakomat és az eddigi köldök mélyedésnél már nem akad el a kezem, hanem szinte egy síkban tudom már az egész babaházat simogatni. :))) Micsoda gondok, ugye? :))) de most éppen ez a legújabb felfedezés magamon, így sztem egy hétig tuti el leszek foglalva vele. :))) a testemen futó "folyók térképét" már megszoktam, esténként az ereim annyira látszanak, hogy mondtam is P-nek, Magyarország folyóit simán össze lehetne rajta gyűjteni. :)))
Tegnap még délelőtt elmentem a kórházba, ahol elvileg szülni fogok, mert a múltkori bejelentkezéskor már nem volt idő az altatóorvos tájékoztatót meghallgatni, és mivel csak péntekente van, így a tegnapi délelőttöt rászántam. Nem volt nagy szám, mert kb negyed óra alatt lezavarták, megvárták, mig kb. 5 kismama összegyűlik és egyszerre mindenkinek elmesélték, hogy hogy is néz ki az epidurális érzéstelenítés, hogyan történik, milyen lehetőségek vannak még stb... érdekes volt, de így előre még senki nem tudja, hogy szükség lesz e rá , vagy sem. Én nagyon remélem, hogy Bohne baba majd secc perc alatt kicsusszan a világra, addig még párszor megbeszélem vele a dolgokat, hogy mihez tartsa magát. :)))) De persze sosem lehet előre eltervezni az ilyen eseményeket, és majd az adott helyzet ugyis eldönti, hogy kérjek e fájdalomcsillapítást vagy sem. De addig még van elég időnk, bááááár tegnap már kicsit jojózott a szemem, mikor láttam, hogy már nincs 100 nap sem hátra, most már hipp hopp itt lesz április, jaaaaaj :))))) Még igyekszek nem betojni, még sok a dolog, ami elvonja a figyelmemet, mint például babaszoba berendezés, babadolgok megvásárlása stb.... :))) Ráérek majd utána agyalni azon, ami rám vár. :)
Délután majd csinálok friss babakuckó fotókat, most még pihengetek és kúrálom magam a finom milka csokival. :)))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése