érzelmi káosz

 Néha azért kezdek ám betojni ettől az egésztől, ami rám vár áprilisban és áprilistól.... Most ez a szakasz annyira jó és annyira tetszik, boldog vagyok és kiegyensúlyozott, érzem Bohne baba ficánkolását minden nap, szinte minden órában, kapom a visszajelzéseket, ha valami tetszik vagy ha éppen valami nem tetszik neki. Kezdem lassan "kiismerni" a napjait és ez annnnnnyira jó. :))) De közben olvasgatok a neten mindenfélét, ami még rám vár és olyankor azért kezdek kicsit félni is. Illetve nem is tudom, hogy ez félelem e..... talán igen, félelem az ismeretlentől. Szülésvideót még mindig nem mertem megnézni, pedig nem lenne már rossz, hiszen tisztában kellene lennem azzal, ami majd történni fog. De valahogy még mindig nem megy..... mindig azt mondom, hogy "ej, ráérünk arra még...." Csakhogy a hetek rohannak nagyon, megint eltelt egy hét. Jaaaaaj. Kezd utolérni az érzelmi káosz, nagyon megszerettem már ezt a kis manót a pocakomban és kiváncsi is vagyok rá nagyon, hogy ki ő, hogy néz ki, milyen lesz stb.... de félek is kicsit. Ugye megálljuk a helyünket majd???? Tudni fogom, hogy mikor mit kell csinálni???? Néha tök hülyének érzem magam, hogy alapdolgokat nem ismerek..... de végülis honnan is ismerhetnék? Hiszen az első babánk lesz és "csak" a könyvek és a net tud segíteni a kérdéseimre, gondolataimra.

Egyébként ma valószínű az indított meg ennyire, hogy megnéztem egy kisfilmet egy baba első pár percéről..... mert a szülést még nem mertem megnézni, így elég volt a baba első pár perce..... jaj, még most is könnybe lábad a szemem, olyan kis falat volt a parányi testével, a maszatos végtagjaival, arcával és ahogy torkaszakadtából sírt, kis csoda volt. :))) És ezt a csodát hamarosan mi is átéljük, de addigra fel kellene készülnöm rá. De hogy lehet felkészülni ilyesmire???? kicsit félek..... de talán majd holnaptól ez a kismamatorna és szülésfelkészítő segít ebben valamicskét. Ebben reménykedek..... addig még marad az érzelmek káosza.......